Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)
6. A gazdasági mechanizmus reformja után
Összefoglalva megállapítható, hogy az LKM minőségi acélgyártásra való kiépítése - Dr. Kocsis József Miniszterhelyettes elvtárs korábbi elvárásának és utasításának megfelelően - a meglévő 200 et/év elektroacel kapacitást is figyelembe véve maximum mintegy 600 et/év nagyságrendileg indokolt az 1,1 Mt/év összacél termelésen belül. Az export több mint 80%-át az LKM-nek szükséges biztosítani. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a KKM Külkereskedelmi Minisztérium a tőkés és szocialista export lehetőségeket rövid határidőn belül tisztázza. A népgazdaság ötvözött acélszükségletének alakulása 1975-1990 között I. táblázat adataival 1975. január 3-án a fenti tárgyban tartott Államtitkári értekezlet résztvevői is egyetértettek. Budapest, 1975. augusztus 8." A fent idézett minisztériumi határozatot azért mutattuk be ilyen részletesen, hogy bizonyítsuk: nincs igaza annak a vádaskodásnak, amely az 1980-as évek végén, s méginkább az 1990-es években több oldalról is érte Diósgyőrt, miszerint a gyár túltervezte acéltermelő kapacitását és főként minőségi- és nemesacélgyártó kapacitását. Ez tévedés, mert Diósgyőr csak arra a kapacitásra tervezett, amelyet a kormányhivatalok előírtak. A diósgyőri nemesacélgyártás kiépítendő technológiája tekintetében elég éles viták alakultak ki. A Kohó- és gépipari Minisztérium a martinacélgyártás megszüntetése után mindössze egy évi 600 ezer tonnás elektroacélművel szándékozta megoldani a diósgyőri feladatokat. Ez a javaslat nem számolt azzal, hogy Diósgyőr hengereltáru programjában számos kereskedelmi acél is szerepelt. Végül is, egyrészt az ötvözetlen program teljesítése, másrészt a betétanyag biztosítása érdekében megmaradt Diósgyőrben a nyersvasbázis, martinkemencéket kiváltó oxigén konverterrel, hozzá csatlakozó elektrokemencével és komplex üstmetallurgiával. A folyékony acélt gyártó hármas egység: konverter-elektrokemence-üstmetallurgia egyaránt 80 tonna befogadóképességű, s jellemzőjük, hogy akár a konverterben (folyékony nyersvasból), akár az elektrokemencéből (szilárd betétből) csak nyersacélt kell gyártani, mert abból az üstmetallurgiai berendezés (kéntelenítéssel, dezoxidálással, szükségszerű ötvözéssel és hőmérsékletszabályozással) akár ötvözetlen, akár ötvözött vagy erősen ötvözött acélok csaknem teljes választékát képes gyártani, kristályosítani öntőgépen bugákká vagy kokillákban tuskókká. Az acélmüvet nem hagyományos „termelőberendezés-centrikus", hanem „technológia-centrikus" szemlélettel tervezték. Az acél olvasztó és frissítő
