Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

V. Diósgyőr-vasgyári művelődés 1945 és 1965 között

sikerült, másnap mégis közölték az együttes vezetőivel, hogy Böröcz: Három bodrogközi csárdását kérik, melyet a Kozák G. Jó­zsef vezette Fővárosi Népi Zenekar fog kísérni. Június 17-én az ország legjobb amatőr együttesei mellett kellett a számot az Erkel Színházban bemutatni. Sem a tánckar, sem Böröcz József nem volt elégedett a hirtelen és meggondolatlan változtatással és a produk­cióval. Ettől függetlenül nem esett jól a táncosoknak, hogy a deb­receni együttes utazott a VIT-re. 1955 elejétől az együttes a nevét „Diósgyőrvasgyári Művésze­ti Együttes"-re változtatta és az új bemutatót már így hirdették meg. A „kohászok fesztiválja" keretében 1955. december 9-én a Csepeli Munkásotthonban adtak műsort a diósgyőriek a sztálin­városi, csepeli, salgótarjáni és ózdi együttesek mellett. A szimfonikus zenekar Erkel Hunyadi-nyitányát mutatta be. A vegyes kar Kodály Mátrai képek című művét vállalta, melynek előadása „...a legmagasabb művészi színvonalat is elérte". Mura Péter, a Miskolci Nemzeti Színház karnagya és Borsodi Gyula he­lyi író „Acélkórus" címmel írt dalművet az együttes számára, ki­fejezetten erre az alkalomra. A sikert e számnál Szűcs Loránd ve­zénylése biztosította. A vegyes kar és a zenekar közös bemutatá­sában a Doni legények hangzott még el. 1955 decemberében jelen sorok íróját nevezték ki a Lenin Ko­hászati Művek kultúrotthona igazgatójának. Ettől az időszaktól kezdve ebből a beosztásából tudta segíteni az együttes szervezeti és művészi továbbfejlődését. A kultúrotthon szervezetében is változás történt január 24-én a vezetőségválasztó közgyűlésen Kerekes An­tal mint főfoglalkozású művészeti előadó lett a tánckar vezetője. 1956 márciusában Sztálinvárosban rendezte meg a Kohászati Dolgozók Szakszervezete az országos Bartók-Liszt hangversenyt. A műsor első részében a vegyes kar előadásában Bartók Béla: Bo­lyongás, Restek nótája, Senkim a világon és a Legénycsúfoló cí­mű művei hangzottak el. A második részben a szimfonikus zene­kar kíséretével Liszt: A munka himnuszát mutatták be. A sikeres szereplés eredményeként a pályadíjként kitűzött Bartók-Liszt ser-

Next

/
Oldalképek
Tartalom