Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)

A régió vasgyárainak és a magyarországi vasgyárak fejlődése 1968-1988 között

a tűzi és galvanikusan horganyzott huzalok részarányát. A C0

2 védogázas hegesztőhuzal volumenét ötszörösre emelték. Az 1970-es évek első felében végrehajtott rekonstrukció során igen korszerű hőkezelő, dróthúzó, horganyzó- és pácoló berendezéseket telepítettek. A hideghengerműi termékek számos minőségi csoportjának gazdagítása mellett nagy lépés volt az Anyagmozgatási- Csomagolási Intézettel való együttműködéssel a 9.000 tonnás évi kapacitású Dexion Üzem 1969-ben történt beindítása. 1974-ben gáztüzelésű szalagmentesítő és csiszolósort helyeztek üzembe. Közben a szalaghengermű termelése évi 45 ezer tonnáról közel 60 ezer tonnára emelkedett. A célszerű profiltisztítás nyomán az acélöntödét 1971-ben, a vasöntödét 1984-ben leállították. Kovácsolt terméket korábban csak 2.500 tonna körüli szinten termeltek, viszont az acélöntöde helyén 185 millió Ft-os költséggel új süllyesztékes kovácsüzemet helyeztek üzembe 1977-ben évi 5.000 tonna kapacitással max. 12 kg-os darabsúlyra, hőkezelve és revétlenítve. Az utóbbi években már 10 ezer tonnát is meghaladja az éves termelésük. A Kisterenyei Gyáregységet 1976. január 1-én vette át az SKÜ a MEZŐGÉP-től. Itt beindították a raktári nehézállvány és a kerítésfonat gyártását majd két jelentős üzemet építettek. Vékonyfalu, kisátmérőjű hegesztett acélcső gyártás valósult meg 5.000 tonna bevonatlan és 5.000 t/év fémbevont 825 mm átmérőjű cső gyártására. A 200 millió Ft-os költség 82%-a volt hoszszúlejáratú bankhitel, 18%-a saját fejlesztési alap. Az üzem 1978-ban indult és a tervezett teljesítményre futott fel. Rapistan-Salgó görgőspálya-elemek gyártását vezették be 24.000 fm szállítóelem kapacitásra. A 100 millió Ft-os beruházásból 50% volt állami támogatás, 30%-kal az OMFB járult hozzá, míg 15% bankhitel és 5% saját fejlesztési alap volt. Az üzem 1980-ban indult. A Csepeli kohászat egyértelműen a saját késztermékgyártás acélellátását szolgálja, mégis utalhatunk a csőgyártmányok termelésének alakulására az elmúlt 20 évben: a melegen hengerít acélcső-gyártás évi 180 ezer tonnás szinten állandósult; a hegesztett acélcső termelés évi 23 ezer tonnáról 60 ezer tonnára fejlődött; a hidegen vont csőgyártás évi 10 ezer tonnás szintről megkétszereződött; a csőkészítmény-gyártás évi 9 ezer tonnáról felére csökkent; valamint acélpalackot évi 2.500-3.000 tonnát gyártanak. A gépipari előgyártmányok termelése Csepelen is csökkent: a vasöntvény-gyártás évi 30 ezer tonnáról 24 ezer tonnára; az acélöntvény-gyártás évi 5 ezer tonnáról 1 ezer tonnára; és a kovácsolt-termékgyártás évi 32 ezer tonnáról 17 ezer tonnára. Az alapvertikuma nagyüzemek helyzetének alakulása az 1980-as években A magyar vaskohászat történetének igen nehéz fejezetéhez érkeztünk. Az 1980-as évek elejétől - elsősorban alapvertikumát - válságágazatba sorolták. Ezt elsősorban a nem rubel elszámolású piacokon az árak radikális csökkenése idézte elő, de erősen hozzájárultak az energia és alapanyag ár-