Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Kalafusz László: A perecesi bányász dalárda, zenekar

Bodnár István, Bauer Vencel, dr. Huszonvszki Sándor, Kavetczki Ferenc, Matherni Géza, Sebezsi (Schvarcbacher) József, dr. Smidt József, Szigti József, dr. Zádor Tibor, Vancsó Dezső vonósokkal egé­szült ki a zenekar. A frissítés révén a zenekar megerősödött, újra színvonalasan működőképessé vált. Az élén álló Kókai János kar­mester Wessely Ferenc váltotta fel, aki korábban a vasgyári zene­kar helyettes karmestere volt. Szép sikerek fémjelzik munkálko­dását. Szombat-vasárnaponként a festői környezetű Bányász Klub udvarán vezényelte a szebbnél-szebb operett-melódiákat, csárdá­sokat, keringőket. Ezek a hétvégék sokáig voltak nagyon népsze­rűek nem csak a perecesiek, de a környékbeliek körében is. 1928-tól a zenekar vezetésében - Wessely karmester betegsége miatt - gyakori váltások voltak. Petrik Ernő, Lakatos László, Klemenik Vilmos, id. Schöpl Ferenc, Mentényi Ernő álltak eseten­ként a zenekar élén. Az 1929-es gazdasági válság következményei a zenekart sem kerülték el. A létszámát 18 főben korlátozták. Ennek ellenére 1931. december 20-án, a zenekar fennállásának 20. évfordulóján a Bányász Dalárda, a Vasgyári Zenekar és a színjátszók közremű­ködésével színvonalas műsort mutattak be. 1933-ban Wessely Ferenc karmester végleg lemondott a zene­kar irányításáról. Helyére Mohila István, a Vasgyári Zenekar he­lyettes vezetője lépett 1934-ben, és 1940-ben bekövetkezett nyug­díjazásáig irányította a zenészeket. 1938 jelentős év a településünk életében. Ekkor építették fel a szabadtéri színpadot megelőzve Szegedet, a Margit szigetet. A színpad életre hívása a zenekar tevékenységének külön fejezetet érdemlő színfoltja lett. A színpad előtt kialakított zenekari árokból sok-sok előadást kísért zenéjük. 1940 és 1942 között a zenekar irányítását, az egyik tag, Gédel József vadászkürtös pótolta. Mohila István karmester utódja a kassai rádiózenekartól jött Hajmann László személyében, aki a II. világháború végéig volt birtokosa a karmesteri pálcának. 1945-ben először Kálna János klarinétos vezényelte a zenekart, majd az idősebb zenészek javaslatára kinevezték Matherni Gézát karnaggyá, aki nagy erővel igyekezett a kissé szétzilált együttest munkára fogni. Átmenetileg szakmai viták is nehezítették a ko­rábbi rend helyreállítását. Ebben az időben több személy is fel­bukkant a zenekar háza táján: Kálna János, Matherni Géza, Mura

Next

/
Oldalképek
Tartalom