Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Baán István: Pereces bányatelep környezete, a bánya megnyitása és a település közlekedési kapcsolatai

Sajnálatosan még a bejáratát is betömték, pedig nemcsak Magyarország, hanem Európa, talán a „Világörökség" ipari műemléke lehetne. Lyukóbánya fejlesztése során oda is építettek Perecesről egy alagutat, melynek bejárata közvetlenül a régi mellett volt. Ennek szelvénye már 4 m-es bányatám gyűrűből készült, így ugyanazok a szerelvények tudtak rajta közlekedni, mint a Vasgyár-Pereces között használatosak. Ennek az alagútnak a hossza 1860 m volt. Ez sem volt kis teljesítmény, hiszen a jelenleg Magyarországon üzemben lévó' leghosszabb alagút a Piliscsaba melletti, amely 780 m hosszú. A Pereces—lyukói alagutat 1960-ban helyezték üzembe - és minek? 6 évi üzemeltetés után beszüntették működését. A bánya vezetőit nem különösebben érdekelte, mert közben elkészült a berentei kötélpálya és a Vasgyárba már úgysem kellett sokat szállítani - megszűntek a generátorok - földgáztüzelésre tértek át. Perecesi látkép a Kőpadról, 2001.