Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 5. (Miskolc, 1999)

V. rész. Az ötéves terv. A durvalemezsor áttelepítése Pestszentlőrincre. Lassított sínhűtés és sínvégedzés. A trióbugasor üzembehelyezése (1950-1954)

24-én, a sínek lassított hűtésére 1950. december 5-én történt, s az első üzemi próbára csak 1951. november 4-én került sor. Az ez alkalommal jelentkezett üzemzavarokat kiküszöbölve a gyártás 1952. január 13-án indult meg. A lassított visszahűtő berendezésről és a sínvégedzésről 1952. január 25-én Schőn Gyula késztett jelentést, ami teljes átfogó képet ad a létesítményről. [ 184] Ennek rövidített kivonata: A lassított sínhűtő berendezés célja az anyag hidrogéntartalma következtében fellépő pehelyképződés megakadályozása. Ennek érdekében a síneket a pehelyképződés kritikus hőmérsékleti határai: 350-150 °C között lassan kell hűteni, hogy a hidrogénnek alkalma legyen ez alatt diffúzió útján eltávozni. A lassított hűtésen kívül ugyancsak elő van írva a sínek végén a futófelület edzése 200 mm hosszban és kb. 10 mm mélységben. A munkafolyamat leírása: A kihengerelt sínszálak a lengő fűrészen történt feldarabolás után a szállítógörgőművön haladnak tovább a sínhűtőládák felé. A kb. 30 m hosszú új görgőpálya hossztengelyére merőleges irányban, a kohószint magasságában két, egyenként 13 m széles és 2,5 m hosszú vonszolópad ill. gyűjtőráma van elhelyezve, erre tolják át a sínszálakat, melyek hőfoka ekkor cca. 800 °C körül van. Ekkor a sínvégekre felhelyezik az edzőkészüléket, amely a futófelületet 200 mm hosszban körülfogja, 50-60 másodpercre rákapcsolják a vízhűtést. Azbeszt tömítés védi a sínfej oldalát, a gerincet és a talpat a vízhűtéstől. Ez után következik a lassított hűtés művelete. Erre a célra a vonszolópad mellé 3-3 db hűtőláda van elhelyezve. Belviláguk: hosszúság 13,5 m, szélesség 1,4 m, mélység 1,7 m. A hűtőládák belülről tűzálló téglával béleltek. A ládákat kohógázzal kb. 250 °C-ra előfűtik. Egy ládába 50-60 db 12,5 hosszú sínt helyeznek. A ládák lefedés után 7 órán át vannak lefedve és a síneket nem szabad addig kiszedni, míg hőmérsékletük 150 °C alá nem száll. Innen kezdve a további munkafolyamat azonos a normális síngyártással. A lassított sínhűtést és a sínvégedzést a gerendasoron kényszer szülte. Korszerű hengersorok után a nagy szilárdságú síneket teljes, 24-30 m-es hosszban vetik alá lassított hűtésnek és sínfejeket teljes hosszban edzik, az erre a célra létesített berendezésekkel. 1952. január 1-től új szervezet lépett érvényre. A Hengermű felettes szervei és a Hengermű két számjegyű szervei és vezetői a következők voltak: [185] 1. Igazgató Herczeg Ferenc 2. Főmérnök, az igazgató első helyettese Réti Vilmos 2/A. Termelési felügyelő, a főmérnök első helyettese Claus Alajos 2/B. Főtechnológus, a főmérnök második helyettese Zambó Pál 3. Főkönyvelő Némethy Imre 4. Kereskedelmi igazgatóhelyettes Némethy Imre 5. Személyzeti és munkaügyi igazgatóhelyettes Skultéti Dezső 6. Munkásellátási igazgatóhelyettes Jecs Alajos