Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
VIII. Diósgyőr a második világháború előtt és alatt (1934-1945)
A repülőgépgyártáshoz nagyobb mennyiségű magnézium gyártására, 8,5 millió pengő beruházással, a már 1938-ban bejelentett gyárépítés 1942-ben megvalósult. Az üzem a MÁVAG és az I. G. Farbenindustrie megállapodása alapján épült fel.32 * Az ötvözött acél forgalmazásában - melyben Diósgyőr az első világháború után versenytárs nélkül állott - az évek során mindinkább versenyeznie kellett a többi magyarországi müvekkel. Ózd 1936-ban két elektrokemence felállításával, Csepel három ívfényes és egy indukciós kemencéjével, a Magyar Vagon és Gépgyár három Héroult rendszerű kemencéjével már erős versenytárs lett. Az ötvözöttacélgyártó művekről pontos képet nyújt az alábbi táblázat. Az itt szereplő vállalatok nemcsak az ötvözött hengerelt áruban, de a kovácsolt áruban és acélöntvényben is versenytársakká váltak43 (50. táblázat) A diósgyőri gyár az 1929-1933. évi gazdasági válság után részben a tervszerű vállalatvezetés, részben pedig a már ismertetett ütőképes kereskedelmi politika kialakításával úrrá lett a helyzeten. Sokat jelentett a hengerművek modernizálása, az új hengersorok beállítása és főleg a mind tervszerűbbé váló termelés és termelésirányítás. Mindezek a termelés mennyiségének emelkedésében, és a gyártmányok minőségében mérhetők le a legjobban. Az 1934-1944 évek termelési eredményét — ha az ózdi vasgyár termelésével párhuzamosan vizsgáljuk - megállapíthatjuk, hogy Ózd mennyiségileg túlhaladta Diósgyőr termelését, ami abban leli magyarázatát, hogy Ózd zömmel tömegacélt gyártott, Diósgyőrnek pedig meg kellett mindenkor küzdenie a kényesebb minőségi acélokkal. Országosan elterjedt szállóige volt, hogy ha kényes természetű kohászati terméket az országban egyik kohászati üzem sem volt hajlandó elvállalni, azt a felsőbb hatóságok minden esetben a diósgyőri gyárral gyártatták le. Ez volt egyébként a helyzet már hosszú évtizedek óta. A termelési eredményeket az alábbiakban ismertetjük:34 (51. táblázat). 32 OL. Magyar Nemzeti Bank, titkos irattár 8/1944. 34 M. kir. Iparügyi Minisztérium XVIII. Szakosztály és a m. kir. Ipari Anyaghivatal: A vas- és fémipari anyaggazdálkodás tervezete az 1943. évre. Budapest. 1943. 42/a. p. - BKL. Kohászat 1969. december hó 12. sz. Óvári Antal: A hengerlés története a borsodi vasgyárakban. 521. p. 34 MÁVAG évi zárszámadások.; dr. Kóródi József i. m. 56. p. 250
