Hőgye István: Neves újhelyiek. Életrajzi lexikon - Zemléni Füzetek 4. (Sátoraljaújhely, 1986)
T
T 84 TISZTI LAJOS /Reiner/ /Sátoraljaújhely, 1835. január 6. - ? / író, színész, levéltáros, lapszerkesztő. Iskoláit szülővárosában és Pesten végezte. 1849 januárjában a lengyel légióba állt be és a kápolnai csatában megsebesült. Felgyógyulása után hadi irodában dolgozott. A szabadság- harc bukása után Angliába, Franciaországba és Németországba ment, nyelveket tanult, 1851-ben hazatért, elvégezte iskoláit. 1856-ban színésznek állt, 1863-ig mint színész és rendező tevékenykedett. 1861-től az Arad,Mátra című lapokban jelentek meg kritikai dolgozatai. 1863-tól az aradi Alföld munkatársa, 1867-től szerkesztője. Az ő kezdeményezéséből született az aradi vértanúk emlékműve. 1872-től Arad város főlevéltárnoka lett. 1898-ban a tanítóképző igazgatója, az aradi honvédegylet alelnöke volt. írásai, cikkei, fordításai jelentek meg a Fővárosi Lapokban, a Pesti Naplóban, a Hazánkban, a Nemzetben. Több munkáját, fordítását különféle társulatok játszották, főleg Eső és napfény című vígjátékát, melyet 1863-ban Kassán mutattak be. A tizenhármak kivégzése című műve Aradon jelent meg 1874-ben. Cikkeit többféle álnéven írta. Irodalom : Szinnyei J.: Magyar írók XIV. 205. TOMA ISTVÁN /Sátoraljaújhely, 1881. március 14. - Érsekújvár, 1938. március 7./ író, pap. Iskoláit szülővárosában, a jogot Pesten végezte, majd Esztergomban a teológiát. 1909-től egyházi felügyelő, majd plébános. Szerkesztette az Egyetemi Lapokat. Művei : Lombok /Bp. 1899/, A nehéz út /Bp. 1911/, A hegyaljai diákok /Bp. 1912/, A zenélő óra /Bp. 1913/, Élet és Irodalom - tanulmány ■ /Bp. 1914/, Kálváriázók /Berlin 1925/, Ha a köd elosz- lik /Kassa 1928/. Irodalom : Bodor Aladár: Protestáns Szemle 1925, Tamás Lajos: Pásztortűz 1925, Magyar Irodalmi Lex. III. 375. TÚTFALUSSY /T0THFALUSY/ SÁNDOR /Sátoraljaújhely, 1909. április 15. - Budapest, 1945. június 24./ A munkásmozgalom harcosa, villanyszerelő, kommunista ifjúsági vezető. Szülővárosában végezte iskoláit, itt volt iparostanonc és villanyszerelő-segéd lett. Munkásmozgalmi tevékenysége 1929-ben
