Dobrossy István: Szentpáli István 1861-1924. Élete és munkássága (Miskolc, 2003)
Szentpáli István Miskolc történetében
látogattak, Szentpálival, a megyei alispánnal és Reisinger Ferenc kormánybiztossal megállapodtak és az intézmény konkrét helyéül a Rudolf laktanyát, a közel ezer hallgató elhelyezésére a Zsolcai kapu környező épületeit, a Vay utcai barakktelepet jelölték ki. Szentpáli akkor is folytatta az elkeseredett küzdelmet, amikor minden korábbi egyeztetés ellenére, utóbb Sopronba került a Selmecbányái akadémia.94 Sem ő, sem kortársainak többsége nem élhette meg az intézmény bányászati részlegének Miskolcra helyezését, ami csak 1949-ben következett be, napjaink Miskolci Egyetemének alapító aktusaként. Részben sikeresebbnek bizonyultak az eperjesi és sárospataki jogakadémia Miskolc székhellyel megvalósítandó egyesítésére tett lépései. Mikler Károly dékán 1918. december 10-én megállapodott Szentpálival és a törvényhatósággal az eperjesi intézmény Miskolcra költözéséről. A patakiak végül elzárkóztak a fúziótól, Eperjes jogakadémiája viszont 1919 tavaszán áttelepült Miskolcra. A mai Városház tér 9. szám alatti kétemeletes épületben alakítottak ki munkaszobákat és tantermeket, majd 1919. októberében kezdetét vette a jogászképzés Miskolcon.95 A város szellemi és materiális fejlesztése: ez volt Szentpáli polgármester legfőbb célja, a közigazgatási munkát érezte fő hivatásának, a politika pedig kevésbé motiválta. Dr. Gedeon Aladár főispán 1917. december 4-én történt beiktatásakor mondta Szentpáli, hogy a „város rohamos fejlődését polgárai munkálkodásának, igyekezetének és szorgalmának köszönheti. Éppen ezért, mi annyira becsüljük az embert, amennyire őt a saját munkája értékeli. Ez a felfogás, ez az érzés tett bennünket a múltban és tesz a jövőben demokratikus gon- dolkodásúakká, függetlenül minden politikai áramlattól. Ez egyesített bennünket a városért való munkálkodásban s ezen okból e teremben politikai viták csak a legritkább esetekben fordultak elő. A politikai pártállás városi ügyekben ismeretlen valami, mi csak azt nézzük, a város érdeke kívánja-e ennek, vagy annak az intézménynek a létezését".96 A nagy történelmi idők változásai, az Osztrák-Magyar 94 Dobrossy I. 1999. 177-179. p. 95 Dobrossy I. 1999. 179-183. p. * B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 334/1917. 80
