Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

JEGYZETEK

és elárverezte, de így is csak egy része térült meg a hiánynak. /Z. jegyzkv. 1829/2781.; 1830/362.; 1831/2244/ S ezek csak kiragadott példák. 61. 1830. márc-ban pl. Varannó község parasztsága kérte a közgyűléstől, hogy engedélyezze számára a fogatos uti munka gyalogmunkával ill. pénzzel való megváltását. A közgyűlés úgy döntött, hogy Varannó továbbra is köteles fogatos uti munkát végezni, mivel a jószágok hiánya a község "tunyaságának" tudható be /Z. jegyzkv. 1830/299./ Varannó a parasztfelkelés egyik centruma lett 1831-ben... 62. így pl. a hegyaljai út építéséhez gyűjtöttek - Vécsey Pál vezetésével - nemesi ajánlásokat - Z. jegyzkv. 1829/2805.; 1830/224. 63. Matolay E. i.m. 64. Ez idő tájt készült el a fiatal Kossuth első jelentősebb munkája: "Az éhségmentő intézetekről." Ebben reálisan és jó szemmel tárta fel az éhínségek okait /kereskedelem pangása, rossz utak, terméketlen földek, elmaradott földművelési technika, elégtelen birtoktörvények/. Hibáztatta nemestársait a hatalmukban álló változtatások elmulasztásáért, de a jobbágyot is - bár érzékelte hallatlan nyomorát és elmaradottságát -felelőssé tette mindenbe belenyugvó, lusta életviteléért. A kiutat a nép nevelésében látta. - Barta I. i.m. 343. 65. Z.jegyzkv. 1830/1957. - Megérkezett a Helytartótanács leirata is, amely megismételte az 1816-os rendelkezést: az urak adjanak segélyt, az élelem és gabona "idő előtti" eladása tilos, a megye teremtsen munkaalkalmakat, az éhezőket írják össze, az uzsorát tiltsák el... stb. A leiratot Zemplén tudomásul vette és egy kéréssel felelt: mivel a károk az urakat is érintik, a Helytartótanács segítsen, csökkentse le a megyében állomásozó katonaság számát. - Uo. 1830/1998. 66. A megye újabb segítséget kért a Helytartótanácstól, mégpedig "a só országgyűlésen kivül", sérelmesen felemelt árából befolyt összeg terhére... A megye és a kormányzat közti kö-