Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
HOGY AZ ÁRVÁKNAK UDVARBA hívói az árváknak diókon maradnak Titulus CXXXII. TOVÁBBÁ MEG KELL EZT ÉRTENI, MIVEL HOGY AZ ÁRVÁK AZ Ő TÖRVIN szerint való idejekiglen, tudni illik, a mig minden oltalomtól meg szabadulnak, az tutoroknak hirivel, se hírek nélkül valamit nem mivelhetnek, mert nem szabadok magokkal. Azért ha valakik ez féle árvákat valami hatalomnak okáért perbe fognak és udvarba hínak, azt mondván, hogy az árvák által, avagy ő hagyomásokból tétettek volna az hatalmak, tehát mindgyárást diókon maradnak, miképpen az hivataloknak állapattyokban ez második Decretomba meg magyaráztatik, WERBŐCZY első Decreto. 132 részében. MI LEGYEN ÉS MI MÓDON LEGYEN az ingó marhának és veszteg álló jószágnak böcsüllése Titulus CXXXIII. Az BOCS KÉT FÉLE, TUDNI ILLIK ÖRÖK ÉS KÖZ BOCS, AZ ÖRÖK bocs az, mely csak vezteg álló jószágban, és nem ingó marhában szokott lennie, és tíz ennyét teszen mint az köz bocs. Ez véle böccsel kedeg nem élnek, hanem ha valami vallásban vagy kötésben vagy ország szerzésében nyilván való beszéddel ki mongyák. De köz böcsivel él úgy mint mind az égisz nemessig. Mert köz böccsel egy jobbágy ülis, kiben ember lakik, egy girára, ki négy forintot teszen, böcsültetik. Örök böccsel kedeg tíz girára negyven forintot tevén számláltatik. Azért az közböcsnek rendi ez módon következik. Egy kő vár becsültetik száz girára. Monostor avagy kalastrom, kiben patrónusok és egyéb jeles nemessek temetése vagyon 100 gir. Egy ház két sopronnyal, monostor módra rakatott, L gir. Egyház, kinek két tornya vagyon, de nem monostor módra fundáltatott, XXV gir. Egyéb anya szent egyházak mindenek, kiknek egy tornya vagyon és temető helye XV gir. Ha kedeg tornya nincsen, de temető helye vagyon X g. Egy fa kápolna, temető helye lévén V Gir. Temető helye nélkül kedeg III Gir. Az mely egyházak vagy kápolnák kedeg az anya szent egyházon kívül fundáltattak, nem számláltatnak az böcsülés közibe. Továbbá egy nemes ülés, kiben ember lakik III Gir. Ha penig puszta II Gir. Ha penig mindenestül puszta I Gir. Egy jobbágy ülés, kiben ember lakik I Gir. Ha kedig puszta j Gir. Ha penig csak házhely, hogy semmi épülés rajta nincs, de falu szeriben vagyon fi I. Ha penig falu szerin kívül vagyon, mezőnek mondatik és az böcsülés közzé nem számláltatik. Továbbá nemesseknek egy gyümölcs kerté, öreg és gyümölcs hozó fákkal ültetett, egy Király holgyán földön III Gir. Csallóközben kedeg minden öreg és gyümölcsöző fa tizenkét évig száz pinzre böcsültetik, tizenkettőnek felette kedeg akár mennye legyen egybe számláltatván III Gi. Jobbágy gyümölcs kerti kedeg, az falun kívül való I G. Mert a helyhez való kert nem vétetik a böcsülés közibe. Továbbá köz föld egy király ekéjére ki elig volna III G. Továbbá köz erdő, kiből disznó tized, vagy egyéb közönsíges adó nem szedetik, sem kedeg valami bizonyos jövedelme nincs, ugyan böcsültetik, mint köz föld, egy Király eke allya III. Gi. Az tövis bokrokról és gyakorról ugyan azt kell érteni. Továbbá nagy erdő köz eresztvinnek kit hínak, köz dologra és munkára olkalmas, ha három Király ekéje mértékének alatta lészen, minden eke böcsültetik X Gi. Ha kedeg három eke allyával több lészen, sem böcsültetik többre, hanem csak három eke böcsire. Továbbá nagy bárdos és makkos erdő, bárdolni és vadászni jó, és minden mire három Király ekényi földön lévén, minden eke allya böcsültetik L Gir. Ha kedeg az esztendőnként való hasznát jól meg vétetik, jelesben ha makkos erdő leend, tíz annyéra böcsültetik mint az esztendeig való haszna tenne, a három eke allyával. Ha kedeg nagyobb lészen, nem becsültetik többre, mint az eresztvény. Ez fellyül meg mondott böcsülis szerint minden hold föld tizen két pinzen esik, és négy holgya marad becsületlen ötven pinzre. Az eresztvén erdőben kedeg egy hold húszon hat, vagy húszon hét pinzre esik. Továbbá egy kasza allya rét vagy széna fű egy király holgyán ki volna, egy negyed riszre böcsültetik, tudni mint száz pinzre. Rétsig kedeg, ki jól lehet még kaszáltathatnék, de ritkán vagy soha meg nem kaszáltatik, az közböcsibe nem számláltatik.
