Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
zésére utasította, ami pedig a jegyzők feladata volt. 25 Irattárosi munkáját 1790 májusáig látta el, ekkor vette át tőle Markos István levéltáros a II. József-féle közigazgatási iratokat, majd az alsóbíróság anyagát. 26 Kossuth László azonban nem végezte el a „Józsefi Leveles Tár" teljes rendezését, mivel 14 havi iratanyagot hagyott rendezetlenül. Ez alól a munka alól 1790. július 1-én, Pesten kelt levelében kérte felmentését Szirmay László első alispántól, aki támogatta ebben. Az 1790. augusztus 5-i megyegyűlés, ahol a leveleket és a másodalispán szóbeli beszámolóját megtárgyalták a rendek, elfogadta, hogy Kossuthot betegsége gátolta a munka elvégzésében és tekintve, hogy korábban „a köz dolgok munkálódásában tehetsége szerint" eleget dolgozott, felmentette a hátralék rendezése alól. 27 Kossuth László 1790 nyarától, amint levele is mutatja Pesten tartózkodott, méghozzá a Zemplén megyei országgyűlési követek, Szirmay László első alispán és Szulyovszky Menyhért mellett. Kossuth volt a követek írnoka. Ő készítette Bernáth Tamással együtt a vármegye számára az országgyűlési követektől érkező tudósításokat az országgyűlés menetéről, a törvényjavaslatokról, stb. Ezért a munkájukért az 1790. október 14-ei megyegyűlésen jutalmat szavaztak meg számukra. 28 Kossuth László ezt követően Pesten jogi tanulmányokat folytatott, amelyeknek végeztével 1793. december 31-én kapott ügyvédi oklevelet, amit 1794. február 26-án hirdettek ki Zemplén vármegyében. Kossuth László ezt követően 1796-ban vette el Wéber András és Hidegkövy Erzsébet leányát, Karolinát. 29 A Wéber János és gyermekei 1648-ban kaptak nemességet. 30 A Wéberek gazdag és tekintélyes eperjesi patríciusok voltak. A nemességet szerző Wéber János patikus hoszszú ideig volt a város főbírája. A család mivel evangélikus vallású volt, ezért támogatta Thökölyt. Ezért Wéber János gyermekei, Frigyes és Dániel 1687-ben Caraffa eperjesi vértörvényszékének áldozatául estek. 31 Az ő leszármazottjuk az a Wéber András, aki 1791-ben nyerte el az újonnan felállított olaszliszkai postaállomás postamesteri tisztét. Wéber 19 és fél évig szolgált Esterházy Imre lovasezredében, majd lábán sebet kapván, leszerelt. Ezt követően Szirmay András és József árvák jószágának gondviselője két évig, aztán Szirmay Ádám tolcsvai inspektora. Olaszliszkán házat és birtokot is szerzett. Érdekes, hogy a vármegye, amikor postamesternek ajánlotta, nem nemesként tartotta számon. 32 Kossuth László a nálunk fellelhető adatok szerint, bizonyíthatóan 1797-től élt Monokon, ahol az Andrássyak uradalmi ügyésze lett. Itt született második gyermekük, Lajos (az első itt született gyermek meghalt). A keresztelőt az evangélikus anyaegyház templomában, Tállyán tartották szeptember végén. Bár vannak hagyományok arra 25 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1001/c. Zemplén vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei 1790-1813. Jegyzőkönyvek. 4. (105.) kötet. 1790/IV. 124-130. pp. Kossuth László volt vármegyei registrator kérte, hogy mentsék fel a hátra maradt 14 havi iratanyag rendbe szedése alól. 26 Soós I. (1968): 190. p. 27 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1001/c. Jegyzőkönyvek. 4. (105.) kötet. 1790/IV. 124-130. pp. 28 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1001/c. Jegyzőkönyvek. 4. (105.) kötet. 1790/IV. 120-130. pp., 5. (106.) kötet. 755-756. pp. 29 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1008/b. Zemplén vármegye törvényszéki jegyzőkönyvei 1773-1848. 4 (X.) kötet. Protocollum Juridicum cum indice 1794-1795. 25. p., az ügyvédi oklevél másolatát lásd: B.-A.-Z. m. Lt. IV-1008/f. Juridikus iratok és polgári perek 1550-1813. Eredeti juridikus iratok és perek. 214. cs. Fasc. 89. No. 25., Kosáry D. (1946): 14. p. 30 Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 11. kötet. Budapest, 1932. 58. p. 31 Kosáry D. (1946): 14. p., Kónya Péter: Az eperjesi vértörvényszék 1687. Eperjes-Budapest, 1994. 26-75. pp. 32 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1001/c. Jegyzőkönyvek. 8. (109.) kötet. 1791/11. 400-404. pp.
