Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

62. ZEMPLÉNI ALISPÁN UTASÍTÁSA A KÖRJEGYZŐKNEK ARATÁSI MUNKÁKRA Mivel a hadi helyzet változása következtében a hadviselés fő fontosságú érdekei, továbbá szállítási nehézségei miatt az aratáshoz remélt kisegítő munkaerőkre többé számítani nem lehet, az aratást az itthon lévők minden munkaerejének teljes kihasználása mellett kell biztosítani. A termés beérésének fokozatos bekövetkezése szerint kell elosztani a közerőt, a hadifoglyokat és gépeket. A szabadságolt és a szolgálat alól felmentett hadkötelesek saját dolgukban fokozott munkával a legrövidebb idő alatt való elvégzésére szorítandók, hogy azután azonnal másnak dolgozhassanak. Iparosok, cselédek, asszonyok, munkabíró fiúk s leányok, kik az aratási munkákhoz értenek, ahhoz kirendelhetők. Nagyobb birtokosok munkásai, cselédei is kirendelhetők, ha szükségesek. Hogy a termés mindenütt biztosíttassák, ennek ellenőrzésére a községben lakó intelligens elemek felkérendők, amennyiben önként arra nem vállalkoznának, a körjegyző úr előterjesztésére azokat hivatalból én fogom kirendelni. Nehéz időket élünk. Az ellenség utolsó erőfeszítésképpen éppen akkor emelte fel ellenünk fegyvereit, mikor az idei istenáldotta termés betakarítása előtt állunk. Ez a körülmény teszi rendkívül súlyos kötelességünkké azt, hogy a gazdasági hadjáratban minden egyes itthonmaradott vállvetett buzgalommal és igyekezettel munkáljon közre ama nagy cél elérésben, hogy a termés betakarításával úgy a magunk, mint hű szövetségeseink ellenálló és offenzív erejét fenntarthassuk, annak súlyát erősbítsük, s ezáltal ellenségeink gazdasági kimerültségünkbe vetett reményét véglegesen hiábavalóvá tegyük. Az idei termés betakarítása az óhajtott győzelmes béke záloga lehet. A következő megyei értekezleten a főszolgabíróktól számon fogom kérni az aratás menetét. A zavartalan biztosítás érdekében felhívom a körjegyző úr figyelmét, hogy levélben, vagy táviratilag közölje a rendeletemben jelzett kimutatást a következőkről: 1. Község neve. 2. Hány felmentett népfelkelő van a községben? 3. Hány katona lett aratásra a községbe szabadságolva? 4. A szőlőmunkára és fakitermelésre kirendelt hadifoglyok leszámításával hány hadifogoly lesz az aratásnál foglalkoztatva? 5. Hány egyén részére szükséges idegen munkaerőről gondoskodni? 6. Hány munkanapra van szükség az aratás befejezésére? 7. Hány kézierőt lehet