Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A tetemvári deszkatemplomok (Olajos Csaba)

A miskolci ref. egyháztanács építtető kis bizottsága 1937. június 22-én tartotta következő ülését, ahol jelen voltak: Farkas István püs­pök, elnök vezetése alatt dr. Enyedy Andor, Batár József, Demes Béla, Szeghalmy Bálint, Szűcs Sándor, mint tagok Andrássy István szak­előadó és vitéz Herczegh Zsigmond a pályadíjnyertes terv készítője, valamint Illyés Bertalan jegyzőkönyvvezető. Az elnöke bejelentette, hogy a megbízás kiadása és a további in­tézkedések megtétele előtt több kérdés megbeszélése vált szükségessé, ezért hívta össze a szakbizottsági ülést. A bizottság, mivel a tervező építész Budapesten lakott az állandó művezetést és ellenőrzést egy szakbizottságra bízta. A szakbizottság elnöke Szűcs Sándor ny. főtanácsos, tagjai pedig: Batár József és Martha Miklós voltak, akiken kívül a városi mérnöki hivatal szakértői (Demes Béla müsz. tanácsos és Szeghalmy Bálint főmérnök a köteles) hivatalos ellenőrzést látták el. A terv elkészítésénél az építtető bizottsága felhívta az építész fi­gyelmét arra, hogy a torony az alternatív terv szerint kerüljön kivitele­zésre. A ravatalozónál benyitható 2 szárnyú ajtó alkalmazandó. Az alap­ban vasbeton koszorú helyezendő el. Hogy az alapozás költsége pon­tosan előirányozható legyen, előzőleg kellő számú talajfurás végzendő a talaj minőségének megállapítása céljából miután számolni kell azzal, hogy a falak helyén sírok sőt a falak alatt esetleg elhúzódó pince üre­gek is lehetnek. * * * Az építés kezdési időpontjának meghatározásánál időben három hónapot kell vissza ugranunk és vezérfonalként a presbitériumi ill. egyháztanácsi jegyzőkönyveket felhasználnunk. A miskolci ref. egyház presbitériuma 1937. június 13. napján tar­tott ülésén döntött a Gazdák Biztosító Szövetkezetétől felvételre ke­rülő ötvenezer pengős jelzálogkölcsönről, melyet a Kossuth u.17 szá­mú, Rákóczi u. 7. számú és Tízes honvéd u. 15. számú egyházközségi ingatlanokra kellett betáblázni. A kölcsön felvételére az egyházközség elnökségét felhatalmazta, azzal, hogy a kölcsön nem egyszerre veendő fel, hanem az építkezés haladása szerinti szükségletek kielégítése sze­rint részletekben. Barabási Kun József főgondnok, mint világi elnök megállapította, hogy ez a közgyűlés tekinthető a Deszkatemplom alapkőletételének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom