Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Stipta István: A Miskolci Jogakadémia jelentősége a régió jogászképzésében

zású volt. A táviratban megemlítették, hogy a világháború során az eperjesi kollégium tanárai és hallgatói nagy számban harcoltak az ünnepelt főparancsnoksága alatt. Mivel a „miskolci jogakadémia létét veszedelem fenyegeti, és szomorúan kell látnia régen szerzett jogainak csorbítását", kérik az elnök érdeklődését az ország egyetlen evangélikus főiskolája „sorsa és jövője" iránt. Az elnök válaszlevelében a jogakadémia fejlődését „szívből kívánta". Bruckner Győző szerint ezt követően a budapesti német nagykövet látogatást tett a minisztériumban és a jogakadémia sorsa felől érdeklődött. Tény, hogy ezt követően egyetlen alkalommal sem került szóba a jogakadémia megszüntetése.

8 4. Az 1930 és 1940 közötti időszak a jogakadémia fénykora volt. A felsőoktatási reformtervek sorra elhaltak a fenntartó városok és az egyházak erős ellenállásán. Erre az időre tehető a pénzügyi stabilizáció időszaka, ekkor fogadták el a működést szabályozó belső normákat. A jogakadémia a Széchenyi út 2. alatti ingatlan és két tapolcai villatelek tulajdonosa lett, 1935 - ben közel 300.000 pengő vagyona volt. Tanárait az egyetemi professzorok színvonalán tudta fizetni, igaz itt volt egyedül habilitáció a jogakadémiai rendes tanári alkalmazás feltétele. Stabilizálódott a tanári kar is, a fenntartó egyház is biztosította a működéshez szükséges önállóságot. Mai szemmel nézve is irigylésre méltó publikációs tevékenység kezdődött. Bruckner Győző kezdeményezésére 1925 januárjában megindult a Miskolci Jogászélet, az első vidéki jogtudományi folyóirat. Az itt megjelent nagyobb tanulmányokat A Miskolci Jogászélet könyvtárában is kiadták. (1934-re már a 100. jelent meg.) A jogtanárok terjedelmesebb munkáit a Tudományos Értekezések Tára adta közre. Az utolsó, 46. példány 1946-ban jelent meg. A joghallgatók szemináriumi dolgozatainak publikálására létrehozott „ Jogakadémiai Szemináriumi Értekezések" című sorozatban 1936-ig 81 tanulmányt közöltek.

9 8 A megszüntetés elleni harcról: Bruckner: 55, 80, 113. old., Budapesti Hírlap 1926 szeptember 1 -i, Pesti Napló 1927 augusztus 5 -i számai. A felsőoktatási reform kérdéséről még: EOL Miskolci Jogakadémia Kari jegyzőkönyvei X. kötet 251 és XI. kötet 198. old., A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület miskolczi (eperjesi) jogakadémiájának Almanachja 1936-37. tanév 36. old. 9 A jogakadémia tanárainak szakirodalmi munkásságáról: Tóvári Judit - Berecz József: A jogakadémia és könyvtárának szerepe Miskolc kulturális életében a két világháború között. Könyvtári krónika III. ( Miskolc, 1981.) 223-230. old., Boleratzky im. 17-22. old., Ruszoly József: Három borsodi örökhagyó. Felsőmagyarországi Kiadó Miskolc, 1992. 204-207. old., Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulójáról. (Szerk.: Csiki Tamás) Miskolc, 1995 /1996/., a diákszokásokról Nóvák István: Az eperjes-miskolci jogászifjúság diákélete. Miskolc, 1941.