Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Az elmúlt évszázad városépítése - Iglói Gyula: Városépítés és építészet Miskolcon 1960-1970 között

évtől egyhuzamban 43 évig dolgozott a miskolci mérnöki hivatalban illetve annak utódintézményénél. Biztos szakmai támasza volt minden közigazgatásban kezdó kollégának és tevékenységét az alaposság, a hivatásszeretet, a konstruktivitás jellemezte. Ő volt aki még Szűcs Sándor főmérnöksége idején kezdte munkásságát a városi mérnöki hivatalban. Ugyancsak régi miskolci személyiség volt az osztályon 1949-től Menner László műépítész, aki 1927-ben nyitotta meg miskolci tervező irodáját és számos nagyszerű létesítménynek volt tervezője. Az osztályvezető főmérnök 1959-ben még Glódy András oki. kohómérnök volt. Vass Zoltán osztályvezető-helyettes főmérnök nyugdíjba kerülése után beosztásába én kaptam kinevezést, majd rövid idő múlva az osztályvezető főmérnök távozása után rám hárult az osztály teljes irányítása. Csaknem egy év múlva kaptam meg az osztályvezető főmérnöki kinevezésemet, 1967. július 1-én, melyből 1972. augusztus 14-ével saját kérelmemre a tanácsülés felmentett. Mivel az építésügyi igazgatásban eltöltött kereken 13 évi működésem meghaladja az előadás címében jelzett évtizedet, a visszaemlékezéseim 1959-1972. évekre is utalnak. A város- és községrendezési szempontokból jelentősebb közületi létesítményekkel kapcsolatos beépítési tervnek 1957. évtől a Városépítési Tervező Vállalattal történő szakvéleményeztetése kötelező volt. Az E. M. Miskolci Tervező Iroda főmérnöke 1954-1959. években Virágh Pál városépítész volt. Őt jelölte ki az Építésügyi Minisztérium Miskolc megyei jogú város igazgatási területére szaktanácsadónak, aki rendszeresen kapott az építési osztálytól elvi építési engedély iránti kérelmeket véleményezés végett. Ez időben jó néhány területnek volt elkészült, ám jóváhagyást nem nyert részletes rendezési terve, amelyek irányelvként szolgáltak. Volt egy sajátos városrendezéssel foglalkozó, bizottsága a városi tanácsnak: a V. R. B., vagyis a Városrendezési Bizottság. Titkári teendőit az osztály látta el, jegyzőkönyvi javaslatai az államigazgatási határozatokban jelentek meg. Átmeneti állapotban volt az építésügyre vonatkozó jogi szabályozás. Az 1937. évi VI. tc. bizonyos fejezeteit egy Város- és községgazdálkodási Minisztérium által kiadott rendelkezés tartotta hatályba. Helyi építési szabályzat nem volt, a háború előtti szabályozás a társadalmi rend megváltozásával időszerűségét vesztette. Az eljárásokra vonatkozóan az 1957. évi IV. törvényt kellett betartani. Az Országos Építési Szabályzat több kötetes megjelenése után az építésügyről szóló III. sz. törvényt 1964-ben alkotta meg az Országgyűlés. Az építésügyi igazgatás számára az osztálynak saját tervtára volt, a kataszteri léptékű térképek tárolására. A város 1:1000 méretarányú térképezési munkálatai csak 1960 ban kezdődtek meg. A különféle telekalakítások engedélyezett terveiről a térképi átvezetések az osztályon