Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Bruckner Győző, a miskolci jogakadémia dékánja

Miskolc város segélye II. 1. - VIII. 31-ig Egyéb dékáni bevételek Tandíj hátralék Tőkekamatok 14.816 2.000 800 6.000 összesen: 62.676 Pengő A jogakadémia történetének nem elhanyagolható fejezete gazdasági sőt gazdálkodási tevékenységének vizsgálata. Az intézmény ugyanis igyekezett gyarapítani vagyonát; Bruckner Győző a főiskola meglevő pénzeit befektetve feltűnően kedvező anyagi lehetőséget teremtett. A különböző alapítványok, adományok révén egybegyűlt pénzekből megvásárolták és bérbe adták a Széchenyi út 2. szám alatti épületet, majd 1934-ben két tapolcai telekkel gyarapították vagyonukat. A bevételek a tanároknak átlagosnál magasabb jövedelmet tettek lehetővé. A tanári fizetések pl. 1935. szeptember 1.- 1936. január 3 l-ig 1750-3400 Pengő között voltak. Az egyre gyarapodó összeg tette lehetővé a publikációs lehetőséget és a nagyszámú, rendszeres külföldi tanári kutatásokat. A gazdasági válság időszakában is jutott pénz például az „Ágostai Hitvallás megalkotásának és az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlésen történt bemutatásának 400. éves jubileumát" köszöntő 622 oldalas magyar és német nyelvű emlékkönyv kiadására. Arra is, hogy a neves évfordulón három tanár és 19 joghallgató kéthetes „zarándokúton" vegyen részt Németországban. A város és a főiskola kapcsolatát talán egyedül csak a jogakadémiai székház kérdésében zajló huzavona árnyékolta be. Miskolc vezetői a húszas évek elején megígérték, hogy a „menekült" intézménynek méltó környezetet biztosítanak. Az ígéret nem teljesült: a jogakadémia továbbra is a városháza második emeletén maradt. A harmincas évek elejétől azonban - a megnövekedett hallgatói létszám miatt egyre elviselhetetlenebbé vált a zsúfoltság. Az új székház építéséhez egy 193l-es kalkuláció szerint 230.000 pengő kellett volna. Miskolc azonban a telken felül ráeső 110.000 pengőt a „város rossz pénzügyi viszonyaira tekintettel" nem tudta fedezni. A város polgármestere végül néhány hivatali helyiséget felszabadított, így már két nagyobb és két kisebb tanterem, külön könyvtárterem és egy hivatali helyiség állt a jogakadémia rendelkezésére. Az átalakítás 1934 nyarán fejeződött be. A jogakadémia tanári kara a „tudományszabta célok mellett s korlátain belül" a harmincas években is szolgálta a város közönségét. A Magyar Statisztikai Társaság 1930. május 29-én, első ízben nem egyetemi városban, Miskolcon tartotta ünnepi ülését. Az ülést Schneller Károly, a társaság választott tagja készítette elő, akinek Nagy-Miskolc népessége című munkája egyetértő országos visszhangot váltott ki. A jogakadémia 1930-31. évi Almanachja szerint a munkában felvetett gondolatokat a város főispánja a kormány elé terjesztette, amely elvben egyetértett az újszerű közigazgatási koncepcióval.