Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
Bruckner Győző, a miskolci jogakadémia dékánja
vak kormány tanügyi referense is, végleg eldőlt az intézmény sorsa. A testület hivatalosan értesülhetett arról, hogy a teológiai kar feleslegessé vált, mert a pozsonyi egyetem teológiai fakultást kap. A jogakadémia fenntartása sem indokolt, hiszen „a csehszlovák kormány Magyarország részére nem nevel jogászokat." 8 A feleslegessé vált intézmények szabadon átköltözhetnek. A helyi zsupán, Fabry Pál is jó szándékú semlegességgel tűrte az elköltözést. Megengedte a hadizsákmánynak nem minősülő ingóságok elvitelét. Miután a dékán meggyőzte őt, hogy az akadémia ingóságai felekezeti tulajdonban vannak, a bútorok, az irattár, a könyvek egy része átkerülhetett Miskolcra. Elhozták Than Mór híres Dessewffy Arisztid portréját is. A későbbi viszszaemlékezések sokat dicsérték Mikler Károly akkori vagyonmentő tárgyalásait, a valóság mégis az, hogy az 29 000 kötetes jogi szakkönyvtár és a rendkívül értékes éremgyűjtemény Eperjesen maradt. A dékán 1919. március 10-én érkezett Miskolcra. A jogakadémiáról szóló első hírlapi értesítés a március 16-i Reggeli Hírlapban jelent meg. Beszámolt a dékán megérkezéséről és tudatta: a cseh hatóságok nem gördítettek akadályt az átjövetel elé. A március 18-i lapszám arról tudósított, hogy a jogakadémia dékáni hivatala már aznap fogadja és beírja az utólag jelentkezőket. A tanárok megérkezése után az előadások, az alap- és államvizsgák nyomban megkezdődnek. A várost ebben az időben az ország leendő területi megcsonkítása, a határok kérdése tartotta lázban. Valamelyest megnyugtató volt a jogakadémia átköltöztetésének híre, mert ebből a helyi közvélemény arra következtethetett, hogy Miskolc mégsem kerül át Csehszlovákiához. Éppen Mikler Károly nyilatkozta a Reggeli Hírlap március 20-i számában: Fábry Pál zsupán is igy értesült, éppen biztatására jöttek Miskolcra és nem Nyíregyházára. A Kassai Napló másnap közölte a kínos helyzetbe került csehszlovák tisztviselő helyreigazító nyilatkozatát: „A miskolci újságoknak az eperjesi jogakadémia áthelyezésével kapcsolatos híre merész kombináció, önkényes találgatás." A Tanácsköztársaság híre tehát már Miskolcon érte az áttelepült négy akadémiai tanárt. A későbbi visszaemlékezések egyöntetűen megállapították: a helyi kommün vezetői kezdetben nem akadályozták intézményük működését. Az első vizsgáról szóló tudósítás (amely szerint a jelölt „fényes eredményt produkált") 1919. március 28-án kelt. Igaz, a Reggeli Hírlap egy nappal korábbi száma közölte a miskolci kultúrbiztos rendeletét az egyház és iskola szétválasztásáról. Tudni lehetett: a proletárállam radikálisan átszervezi a jogi felsőoktatást is. A reformszándék első kézzelfogható jele a közoktatásügyi népbiztos 1919. március 31-i rendelete volt. Eszerint a vizsgák valamennyi tudományegyetem jogi karán és minden jogakadémián - az új tanulmányi rend végső megállapításáig - szünetelnek. 9 Az előadásokat azonban március végétől folyamatosan tartották. Mikler 8 Gömöry János: Az eperjesi ev. Kollégium 1531-1931. Eperjes 1933. 71. old. 9 Miskolczi Napló 1919. április 3., Reggeli Hírlap 1919. április 1. sz.
