Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

ken való elhelyezkedéséről még sem lehet szó. 100 Moór Gyula miskolci bizalmas tár­gyalásai így nem jártak sikerrel, de amint értesültünk, ezek a kísérletek nem jártak kellő eredménnyel sem a kecskeméti, sem az egri jogtanároknál sem, mert a „homo regius" gyanánt kiküldött egyetemi tanárok ugyanis még kevesebb ellenszolgáltatást és garanciát helyezhettek a miniszter részéről kilátásba az ottan működő jogakadé­miai tanároknak, mint azt Moór Gyula tehette Miskolcon. Mivel a jogakadémiai kér­dés megint nem jutott nyugvópontra, a miskolci jogakadémiai tanári kar tovább épí­tette ki külföldi kapcsolatait. Alkalmat nyújtott erre, hogy a dékán meghívta, mint a Lévay József Közmű­velődési Egyesület irodalmi szakosztályának elnöke, a Budapesten tartózkodó finn kultúrpolitikust, Setälä Emil ny. finn miniszterelnököt, volt finnkultuszminisztert és Finnországnak egykori Budapesten akkreditált követét, egy tudományos előadás megtartására. Setälä E. elfogadta a meghívást és 1930. május 2-án látogatást tett a miskolci evangélikus jogakadémián. Melegen érdeklődött a nagynevű tudós és kul­mrpolitikus a jogakadémiának Eperjesről Miskolcra való átmentéséről, alapjairól, különösen pedig jogi és tanulmányi viszonyairól és a magyar kultuszminisztériumnak a jogakadémiával szembem magatartásról. Figyelmét lekötötték a jogakadémia ta­nácstermében és dékáni szobájában elhelyezett olajfestmények a jogakadémia egy­kori professzorairól és különös elragadtatással szemlélte Dessewfíy Arisztid 48-as vértanú honvédtábornok életnagyságú képét, mely Than Mór festőművész nagyhírű alkotása, s melyet csak nagy nehézségek árán sikerült Miskolcra átmenteni. Setälä Emil, mint ny. egyetemi tanárnak felajánlottak a jogakadémiának több kiadványát, amit ő nagy örömmel fogadott el. Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb jóindulattal lesz Magyarország egyetlen evangélikus főiskolája iránt és ezt a jóindulatot hazájába visszatérve is megfogja őrizni és annak kultúrmisszióját és jelentőségét hirdetni kész m A jogakadémia a svéd, német, finn kultúrkapcsolatokon kívül ápolta és fej­leszteni igyekezett az angol összeköttetéseket is, hiszen már 1887-ben, mikor a nagy eperjesi tűzvésznek a kollégium épülete is áldozatul esett, Schiller-Srinessy camb­ridgei professzor 102 jelentős összeget gyűjtött az angolok közt a kár tetemes pótlásá­ra. Megelőzőleg már dr. Kundrák András a kollégium nagyszerű rektora hívta fel az angol nemzet figyelmét a magyar protestáns végvárra az angol nyelven közrebocsá­tott kollégium vázlatos története c. kis összefoglaló munkájával, amely utóbb magya­rul is megjelent. 103 Utóbb dr. Obetkó Dezső eperjesi jogtanár hosszabb tanulmányu­' Pro memoria uo. Setilá másnap a Miskolci Jogász Turista Egyesület bükki irándulásán is résztvett és Szontagh Vilmos jogaka­démiai tanár az egyesület elnöke, meleg szavakkal üdvözölte, mire ö magyarul válaszolva megköszönte a szí­ves fogadtatást (Lásd 1929/30. tanári Almanach 27. 1. A kirándulásról közölt képet lásd Nóvák István im., ahol Setilá Emil a turistacsoport közepén látható. 1 Hörk József: Az eperjesi evangélikus ker. kollégium története. Kassa, 1896. 294. i. 1 Short account of the College of Eperjes, Pesth. 1854. 36. I. Dr. Vandrák András: Az eperjesi ker. ag. hitv. evangélikus Collegium történetének vázlatos rajza. Eperjes, 1867.

Next

/
Oldalképek
Tartalom