Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

ken való elhelyezkedéséről még sem lehet szó.

100 Moór Gyula miskolci bizalmas tárgyalásai így nem jártak sikerrel, de amint értesültünk, ezek a kísérletek nem jártak kellő eredménnyel sem a kecskeméti, sem az egri jogtanároknál sem, mert a „homo regius" gyanánt kiküldött egyetemi tanárok ugyanis még kevesebb ellenszolgáltatást és garanciát helyezhettek a miniszter részéről kilátásba az ottan működő jogakadémiai tanároknak, mint azt Moór Gyula tehette Miskolcon. Mivel a jogakadémiai kérdés megint nem jutott nyugvópontra, a miskolci jogakadémiai tanári kar tovább építette ki külföldi kapcsolatait. Alkalmat nyújtott erre, hogy a dékán meghívta, mint a Lévay József Közművelődési Egyesület irodalmi szakosztályának elnöke, a Budapesten tartózkodó finn kultúrpolitikust, Setälä Emil ny. finn miniszterelnököt, volt finnkultuszminisztert és Finnországnak egykori Budapesten akkreditált követét, egy tudományos előadás megtartására. Setälä E. elfogadta a meghívást és 1930. május 2-án látogatást tett a miskolci evangélikus jogakadémián. Melegen érdeklődött a nagynevű tudós és kulmrpolitikus a jogakadémiának Eperjesről Miskolcra való átmentéséről, alapjairól, különösen pedig jogi és tanulmányi viszonyairól és a magyar kultuszminisztériumnak a jogakadémiával szembem magatartásról. Figyelmét lekötötték a jogakadémia tanácstermében és dékáni szobájában elhelyezett olajfestmények a jogakadémia egykori professzorairól és különös elragadtatással szemlélte Dessewfíy Arisztid 48-as vértanú honvédtábornok életnagyságú képét, mely Than Mór festőművész nagyhírű alkotása, s melyet csak nagy nehézségek árán sikerült Miskolcra átmenteni. Setälä Emil, mint ny. egyetemi tanárnak felajánlottak a jogakadémiának több kiadványát, amit ő nagy örömmel fogadott el. Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb jóindulattal lesz Magyarország egyetlen evangélikus főiskolája iránt és ezt a jóindulatot hazájába visszatérve is megfogja őrizni és annak kultúrmisszióját és jelentőségét hirdetni kész

m A jogakadémia a svéd, német, finn kultúrkapcsolatokon kívül ápolta és fejleszteni igyekezett az angol összeköttetéseket is, hiszen már 1887-ben, mikor a nagy eperjesi tűzvésznek a kollégium épülete is áldozatul esett, Schiller-Srinessy cambridgei professzor

102 jelentős összeget gyűjtött az angolok közt a kár tetemes pótlására. Megelőzőleg már dr. Kundrák András a kollégium nagyszerű rektora hívta fel az angol nemzet figyelmét a magyar protestáns végvárra az angol nyelven közrebocsátott kollégium vázlatos története c. kis összefoglaló munkájával, amely utóbb magyarul is megjelent.

103 Utóbb dr. Obetkó Dezső eperjesi jogtanár hosszabb tanulmányu' Pro memoria uo. Setilá másnap a Miskolci Jogász Turista Egyesület bükki irándulásán is résztvett és Szontagh Vilmos jogakadémiai tanár az egyesület elnöke, meleg szavakkal üdvözölte, mire ö magyarul válaszolva megköszönte a szíves fogadtatást (Lásd 1929/30. tanári Almanach 27. 1. A kirándulásról közölt képet lásd Nóvák István im., ahol Setilá Emil a turistacsoport közepén látható. 1 Hörk József: Az eperjesi evangélikus ker. kollégium története. Kassa, 1896. 294. i. 1 Short account of the College of Eperjes, Pesth. 1854. 36. I. Dr. Vandrák András: Az eperjesi ker. ag. hitv. evangélikus Collegium történetének vázlatos rajza. Eperjes, 1867.