Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

A tapolcai fürdő megszerzésére indult tárgyalások a munkácsi püspökséggel 1907-ben eredményre vezettek. 1909-ben a királyi jóváhagyás után így e 48 kat. hold vízterületet 200 000 korona vételárért eladtak a városnak.

174 A döntés és a terület megszerzése után megindulhattak az építési munkálatok. Az építési munkák eredményeként 1,910-1921 között elkészült a város csatornahálózata és 1914-re üzemelt a vízvezetéki hálózat is. A város fejlődése, az utcák kikövezése kivárta a köztisztasági feladatok megoldását. Az utcák tisztítása, a szemét elfuvarozása valamint a járdák seprése még 1908-ban is házilag történt, amihez 5 öntözőkocsi, 9 szemetes kocsi állt rendelkezésre. Az utcaseprők száma ekkor 38 volt. A házi szemetet a város szállíttatta el, lerakásáról gondoskodva, s az emberi ürüléket trágyaként hordták ki. A miskolci vízellátáshoz, illetve szennyvízelvezetéshez szükséges szivattyúgépek gazdaságos kialakításánál Pazar István mérnök kezdeményezésére 1908-ban „felmerült az a terv, hogy a város által termelt szemét elégetésével nyerhető energia villamos úton értékesíttessék oly módon, hogy a jéggyár, közvágóhíd, szemétégető, vízvezeték és csatornázás a középponti szemétégető-telepről nyerjék a villamos munkaerőt és világítást. A szemétégető és jéggyár meg is épültek, a mint az azonban köztudomású, legfeljebb arról lehet szó, hogy a szemét elégetésével szénpótlás nélkül a jéggyár legyen üzemben tartható."

175 A város közvilágítása a XVIII. század végére nyúlik vissza. 1793ban „az utczákon éjjeli világosító lámpások felállítása felől tanácskoztak, a költségek kiszámítása után azonban a tanács elrettent ettől a gondolattól s az utczák megvilágításának kérdését boldogabb időkre halasztotta."

176 Az első petróleumlámpákról Kun Miklós naplójából 1839-ből van adatunk, amit a miskolci kaszinó báljának jövedelméből szereztek be és amit az egri káptalan 100 forinttal, valamint a miskolci polgárok 200 forinttal támogattak, így a város utcáit az 1840es években 44 petróleumlámpa világította meg. Újabb változás e téren az 1850-es években következett be, amikor „a gyéren világított város javára 1854. nov. 8-án a megye főnök 12 lámpát állíttatott fel ajándékképpen, amit a tanács hálával fogadott... 1863-ban a város 50 új lámpát kivan felállítani az utczákon...Ekkor 72 nyílt utczája volt a 174 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1925/b. 38. doboz/4. 175 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 556. p. 176 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 758. p.