Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Kazinczy utca kialakítása, egykor volt és mai épületei

Három háztömb a „Pece-köz"-től a Szelesig, a Tetemvár térig Az 1895-ben készült Adler és az 1897-ben befejezett Lechner-féle, telek-, ill. házszámokkal ellátott térképen egy-egy utcában a páros-páratlan számozások egymást követték. A számozás főleg a sarokházak esetében nem következetes, időnként a kelet-nyugati irányú utcaszámozás folyamatos, de pl. a Kazinczy utca esetében - amely a Széchenyi utcától a Fazekas (majd Jókai) és Szeles utcákig terjedt - 1-5. számot kapott a Három Rózsa vendégfogadó- és szállodától a Pece közig terjedő szakasz, de a mai Hősök terén állt 7 telek és ház más számozású volt. Az ún. Zárda-tömb (Zárda u.-Batthyány u.-Kazinczy u.) telkeinek nem volt számozása. A Batthyány és Jókai utcák közötti tömb délkeleti saroképülete a Batthyány utca utolsó házszámát kapta, még a Jókai u. utolsó, saroképülete a Kazinczy u. 9. számú háza volt. A Szeles-Kazinczy utcák sarkától a Kazinczy u. számozása folytatódott, így 10-14. számok között öt épület következett, de a Kazincy-Régiposta (majd Bizony Ákos, most Madarász Viktor) utcák sarokháza a Régiposta u. 1. számát viselte. A Régiposta u. és Horváth L. u. közötti utcaszakaszon csak egyetlen (15. számú) ház volt a Kazinczyra számozva, az a rész pedig ahol jelenleg a Posta főépülete állt a Horváth Lajos utca felől volt számozva. A tömb másik, Pece felé eső része (nagykiterjedésű telken nagy alapterületű sarokház) a Kazinczy u. 16. számot kapta. A Pecétől délre 7 telek és építményei következtek 17-2. számok között, de a mai Kazinczy u. 2. számú épület a Széchenyi utcáról kapta számát (Széchenyi 91. sz. volt), függetlenül attól, hogy a ház főbejárata a Kazinczy utcáról nyílt. 1900-ban (amikor bevezették az új páros-páratlan számozást) minden megváltozott, majd a korabeli viszonyoknak, a tényleges beépítettségi állapotnak megfelelően 1928-tól ismét újra számozták a házakat. Ezt követően - s főleg bontások után - már csak kiestek házszámok, vagy nagy beépítéseknél (pl. Pátria-tömb, vagy a Kazinczy u. páros oldalának eleje) összevont számozásokat kezdtek alkalmazni. Mindezek előrebocsátására azért volt szükség, mert 1937-ben, amikor a Postapalotát felépítették, a postakincstár két-két Kazinczy és Horváth L. utcai telket vásárolt meg. (Ez a Horváth L. u. 31-32. és a Kazinczy u. 6. és 16. számú volt.) A Kazinczy u. 16-ból 1928-ra 18 lett, s ez a sarokház két jeles embernek adott otthont. 1884ben itt építette fel lakóházát Adler Károly mérnök, Miskolc első városrendezési tervének későbbi „szülője", majd az 1910-es évektől itt lakott Ungár Mór, aki szintén mérnök volt, s jelentős szerepet vállalt Miskolc vízvezeték- és szennyvízcsatorna hálózatának megtervezésében, kiépítésében. Az ő lakóházát vásárolta meg és bontatta le az új építkezések miatt a postakincstár. A Horváth L. 32-ből 2 szám, a 31-ből pedig 4. szám lett. Ezek - bontások után - szintén az új postapalotának adták át helyüket. A Kazinczy u. XIX. századi, 15 számú, az egykori földszintes kir. kat. gimnáziummal hasonló alapterületű, „U" -alaprajzú épülete 1900-