Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

50 ÉVES A MISKOLCI EGYETEM

ható az ország valamennyi, összesen hat nagyolvasztója. A Csepel-szigetit kivéve itt vannak az ország összes acélművei, hengerművei. Ez indokolja a kohómérnöki kar idehelyezését; 4. Az erdőmérnöki kar számára a Bükknél szerencsésebb környezetet el sem lehet képzelni. Miskolc könynyen bekapcsolódhatna az Alföld fásításába, erdősítésébe, amelynek a megváltozott körülmények között valósággá kell válnia. A javaslat figyelembe vette a város korábbi évtizedekben kifejtett erőfeszítését és fontosnak tartotta, hogy az előbbieken túl az egyetemen működjenek kereskedelmi, ipari, jogi és szociológiai karok. Az egyetem szervezeti kiépítésén túl annak elhelyezése és figyelmet érdemel. „Az egyetemet Nagymiskolcon a diósgyőri várromok melletti egészséges területen lehetne elhelyezni, felépíteni. Strandfürdő, modern sportpályák az ifjúság testnevelésére már készen vannak. A lillafüredi Palota szálló pedig az egyetem kollégiuma lenne. Ez a sokat szidott állami szálló így végre hasznos célt szolgálna." A dokumentum kultúrtörténeti szempontból is fontos, hiszen azon túl, hogy először fogalmazza meg teljesnek vélt struktúrájában az egyetemet, nem meglévő épületekben (pl. laktanyák) gondolkodik, hanem helyet jelöl ki az érdekesen új építkezés, egyetemi objektumok szinteréül. * * * Az új miskolci egyetem kérdésében a Miskolci Joghallgatók Testülete is állásfoglalást jelentetett meg. Az 1946-ban közreadott dokumentumból az egyetem szervezetével kapcsolatos gondolatok érdemelnek elsősorban figyelmet. A testület azt javasolja, hogy az eperjesi kollégium és akadémia egykori hallgatójára emlékezve Kossuth Lajosról nevezzék el az egyetemet. (A debreceni egyetem 1952-ben vette fel Kossuth Lajos nevét, a miskolci pedig Rákosi Mátyásét.) A joghallgatók a miskolci egyetemet nem új egyetemnek tekintik, csupán a meglévő főiskolák összegezésének, azoknak adna keretet. Az egyetem magába foglalná: először a miskolci jogakadémiát, mint az egyetem állam- és jogtudományi karát; másodszor az egyesített kassai és újvidéki kereskedelmi főiskolából kialakítandó közgazdaságtudományi és szociálpolitikai kart. A kar társadalomtudományi és szociálpolitikai tanszékekkel is rendelkezett volna; harmadszor a pécsi Erzsébet tudományegyetemből és a soproni hittudományi karból egyesített társadalom- és hittudományi, tehát bölcsész kart, s végül negyedszer a Sopronban székelő bánya-, kohó- és erdőmérnöki kart kellett volna változatlan formában Miskolcra telepíteni. A terv az egyetemet pontosan meg nem nevezett, de a város tulajdonát képező laktanyákban kívánta helyezni. A korábbi tervek kapcsán a Zsolcai kapuban a Rudolf laktanyát, illetve épületeit lehet valószínűsíteni. Itt kívánták volna megoldani a város régen vajúdó problémáját egy korszerű körülményeknek megfelelő egyetemi könyvtárral. (A városnak ekkor ugyanis egyetlen nyilvános könyvtára volt, a múzeumé.) A Miskolci Joghallgatók Testületének állásfoglalása, ha nem tekintjük a karok alapítására vonatkozó időbeli sorrendet, - még a könyvtáralapítást is belegondolva - fél évszázad alatt csaknem maradéktalanul megvalósult.