Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

ideje alatt Felső-magyarország megyéiben megfordultak. „Ott merengtünk a tizenhárom vértanú becses ereklyéi szemlélésekor, midőn viszszaidézzük képzeletünkben a vértanúk életét, szenvedéseit. Ha a miniatűr Józsefstadti kazematta börtönt megtekintjük, melyben és hozzá hasonlókban számtalan fogoly szenvedte a rabság keserűen fájdalmas éveit. Ha azt a tömérdek apróságot látjuk, melyeket a dicsők használtak, vagy azokat, amelyeket a szabadság leverését túlélők a börtönökben készítettek szeretteik számára ... az érdeklődés mellett az áhítat és megszentelő kegyelet tölti el minden ember szívét, akiben a hazaszeretetnek csak egy szikrája világít." A „hazaszeretet", az „érdeklődés" nyilvánvalóan más tartalmi telítettségű volt a még élő, egykori résztvevőkben, s azokban, akik a fél évszázaddal azelőtti eseményeket már mint történelmet élték meg. 1905 januárjában a választásokon megbukott az 1875-től működő, majd kormányzó Szabadelvű Párt, s a 20. század első évtizedében más kérdések kerültek a társadalmi gondolkodás és politikai élet homlokterébe. Az általános választójogért folytatott küzdelem felerősödött, s csupán a következő évben, 1906-ban alakult meg a „Tisza-korszakot" követő Wekerle-kormány. Az 1905-1906-os változásokat már sejteti a március 15-ei vezércikk. „A nemzeti erőnek és elhatározásnak csodás diadala volt ez a nap! Csodásnak nevezzük, pedig mai napság nincsenek már csodák. Nem; a történelmi események fölött uralkodó szellem titkaiba beletekintve észre kell vennünk, hogy az életnek nagy Mestere, az időknek Ura, ki az események medrének útját is kiméri, ezen a napon sem avatkozott be a nemzet történelmének irányításába közvetlen csodáival, csak a történelemnek egy nagy igazságának HELYI HIREK. — Személyi hir.

Dr. Tarnay Gyula alispáa néhány napig vármegyei ügyek elintézése végeit Budapesten időzött. — A Kossuth-szobor. Városunk fövendő disze, a Kossuth-szobor már készen várja az elszállítást ;a Róna József által mintázott és a budapesti érczöntődében Rozdonyi Sándor felügyelete alatt készült szobrot főpolgármesterünk és Kun Kálmán megtekintette és a szerdán tartott szoborbizottságnak jelentést tettek, annak szépségét és művészi tökéletességét kiemelvén. A szoborbizottság e jelentést őrömmel vette tudomásul és abban állapodott meg, hogy a szobor az Erzsébet téren fog felállíttatni, még pedig a fürdőbejárattal szemben ; továbbá 600 frtot szavazott meg a szobor földalatti alapmunkálataira, melynek foganatosításával Adler Károly városi főmérnököt bízta meg. Mindezek után ítélve, azon raménynyel kecsegtetheti magát Miskolcz város közőnsege

r hogy a remek Kossuth-szobor már ez év első felében díszíteni fogja a különben is legszebb terét Miskolcznak. — Áthelyezés. Dr. K a 1 o c s a y Kálmán gyulai kir. törvényszéki bíró a miskolczi kir.. tőrvényszékhez helyeztetett át. — 1848—49-es Ereklyekiállitás. A kassai lelkes hazafiak a szabadságharczből fenmaradt emlékekből és tárgyakból kiállítást rendeznek. Ezen kiállítás iránt, mely husvétvasárnapján, azaz ápril hó 10-én fog megnyittatni, oly nagy az érdeklődés, hogy nemcsak Abaujtornavármegye és Kassa város közönsége állit ki különbnél különb érdekes tárgyakat : fegyverekét, zászlókat, honvédegyenruhákat, képeket, okiratokat, hírlapokat, hanem az ország távolabbra eső lakossága is. Az aradi vértanuk múzeuma és gróf Kreith Béla is Kassára küldött leginkább a felvidékre vonatkozó szabadsägharczi emléktárgyakat. Borsodmegyei Lapok, 1898. április 26.