Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

Miskolc város díszpolgárai (1886-1996)

Századunk harmadik-negyedik évtizedeiben, Hodobay Sándor (1922-1935), Halmay Béla (1935-1937) és Fekete Bertalan (1938-1943) polgármesterek idején nem vetődött fel a címadományozás kérdése. (Kivétel Hodobay hosszú polgármesteri időszaka, hiszen Bethlen István díszpolgárrá fogadása az ő hivatali működésének első ciklusára esett.) A későbbi polgármesterek, Szlávy László (1943-1944), Honti Béla (1944) és Gálffy Imre (1944-1949) a háború évei alatt, majd a háborút követő új politikai állapot időszakában nem tarthatták fontosnak e kérdéssel való foglalkozást. A díszpolgárság kérdése 1948 júniusában vetődött fel újra, amikor is a közgyűlés nem címadományozás, hanem törlés kérdésében döntött. Miskolc Város Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyvében 193./kgy. 1949. szám és 196./ kgy. 1948. szám alatt szerepel a törlésre tett előterjesztés és annak elfogadása. A jegyzőkönyvben három lapon szereplő indítvány fontosabb részletei a következők: „Indítványozom, hogy a th. bizottság mondja ki és határozza el, hogy Habsburg József, Andrássy Gyula és Bethlen István a város díszpolgárai sorából töröltessenek. . . Díszpolgárrá választani csak olyan személyt lehet, . .. akinek működése vagy az ország vagy az illető község szempontjából maradandó értékű, örök érvényű alkotásokban nyilvánul meg és akit követendő példának állíthatunk a polgártársaink elé. Ma ehhez a feltételhez nem utolsó sorban vehetjük hozzá a megtisztelt személy demokratikus lelkületét. . . . Miskolc a múltban 100 év alatt nem sok honfitársunknak adta meg a város által adható legnagyobb kitüntetést, a díszpolgárságot. Mindössze 9 esetben adományozott díszpolgárságot a város közönsége." Az előterjesztő Kun Bertalanról és Apponyi Albertról feledkezett meg, akik ekkor még nem szerepeltek a város „Arany-könyv''-ében. így történhetett, hogy ők nem jelennek meg azok között, akiktől a város a díszpolgárságot megvonta. Figyelmet érdemel Wekerle Sándor személye. Őt Kossuth, Jókai, Lévay mellett sorolják fel, „akiket mint a nemzet nagy fiait" választotta Miskolc díszpolgárai közé. József főherceg esetében „félreértés" tanúi lehetünk, hiszen nem arról van szó, aki „1918-ban sietett hűséget esküdni a köztársaságnak, lemondva főhercegi rangjáról is" hanem az édesapjáról, aki 1893-ban (Jókai Mórral egy évben) lett Miskolc díszpolgára, és 1905-ben elhunyt. Andrássy Gyulának az volt a „bűne", hogy néhány cikluson keresztül képviselője volt a városnak, Bethlen István díszpolgárságát pedig „nem az érdemek, hanem a körülmények" indokolták, s ezek a körülmények törlése idején már nem álltak fenn. Az elfogadott előterjesztés után a törvényhatósági bizottság utasította a város polgármesterét, hogy „Habsburg Józsefnek, Andrássy Gyulának és Bethlen Istvánnak Miskolc thj. város díszpolgárainak sorából történt törlésével kapcsolatban a szükséges intézkedéseket tegye meg." Mint ahogyan a díszpolgárság felvetődésétől Kossuth Lajos megtiszteléséig és megválasztásáig negyedszázad telt el, ugyanannyira volt szükség a díszpolgárság megvonásától annak újrafogalmazásáig. 1973. szeptember 28-i ülésen határozta el Miskolc megyei város tanácsa „Miskolc város díszpolgára" cím alapítását és az erről szóló okirat megfogalmazását. Az elfogadott okirat szerint a cím „a város lakossága nevében olyan magyar vagy külföldi állampolgárnak adományozható, aki Miskolc város politikai, gazdasági, szociális, egészségügyi, kulturális fejlesztésében, vagy mindezek érdekében végzett társadalmi munkában, a népek közötti barátság