Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

1935. április 5-én választották (immár negyedszer) Miskolc II. (külső) választókerületében képviselővé Reisinger Ferencet (az I. kerületben Eckhardt Tibort), a legitimista párt jelöltjével, Grieger Miklóssal szemben. 1942. április 5-én közölt újsághír szerint „lebontják a Bagolyvárat", amelyet még 1917-ben Nagy Ferenc polgármester (a későbbi miniszter) apósa (Csorba Endre?) kezdett építeni. (Nem bontották le, később ez lett az I. ker. Tanács székháza. 1922. április 6-án tartottak Miskolcon gyász-istentiszteletet IV. Károly király halála alkalmából, aki április 1-én halt meg Madeira szigetén, Funchalban. A Mindszenti templomban tartott rekviem alatt a miskolci kereskedők bezárták üzleteiket. 1881. április 7-én alakult meg Miskolcon a Vöröskereszt Egylet özv. Szathmáry-Király Pálné és Soltész Nagy Kálmán elnöklete alatt. 1912. április 7-én indul a Miskolci Munkásújság, Reisinger Ferenc felelős szerkesztésében, mely 1913. augusztus 9-től a miskolci SZDP hetilapja lett. 1922. április 7-én költözött ki a csendőrség az Erzsébet izr. leányiskolából. 1929. április 7-én megalakult a Miskolci Patronage Egyesület. Elnöke dr. Baranyai Károly, a fiatalkorúak bírája lett. 1932. április 7-én érkezett Miskolcra Serédy Jusztinián bíboros hercegprímás. A megye határában v. Borbély-Maczky Emil főispán és (a papság nevében) Kronberger József kanonok fogadták. A Miskolci állomáson dr. Mikszáth Kálmán ny. főispán és dr. Hodobay Sándor polgármester üdvözölték a főpapot. 1817. április 8-án született Miskolcon Jókainé Laborfalvi Róza. Előbb Budán, majd a Nemzeti Színház megnyitása után, 1837-től ott működött, mint drámai színésznő. Dicsősége tetőfokán volt, mikor férjhez ment Jókai Mórhoz. 1883-ban, félszázados jubileumán a király arany érdemkereszttel tüntette ki. 1859-ben vonult vissza a színpadtól.