Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

1812. augusztus 11-én a helytartótanács utasítja a vármegyét, hogy Miskolcon szedje be a pince- és háztaxát (adót). 1886. augusztus 11-én a Miskolci Daláregylet az országos dalosversenyen aranyérmet nyert. 1934. augusztus 12-én a sziámi király és felesége (a Miskolci Hét keretében) matyó lakodalomban vesz részt. 1681. augusztus 13-án Thököly serege Miskolc határába érkezett. Busa Mihály főbíró a tanáccsal elébe ment Petneházy Dávid és Spetzka kuruc hadnagyok seregének, melynek részeg előőrséből lábon lőtték a főbírót. (Máskor Tardy Imre kuruc hadnagy az Ónodra elébe ment bírót elfogta és megkínozta.) 1949. augusztus 14-én Miskolcon és a Vasgyárban is felvonulással ünnepelték a Világifjúsági Találkozót (augusztus 14-28.) 1840. augusztus 16-án Kossuth a börtönből szabadulván, Zemplénbe látogat. Miskolcon utazik át, itt a város fáklyás zenével tiszteli meg. 1919. augusztus 17-én éjjel Miskolc lakossága hatalmas ágyúdörgésre ébredt. Csak reggel derült ki, hogy a románok 49 ágyúlövést adtak le a vasgyárra, mert mulatozás közben egy Rosmann Ferenc nevű vasgyári fiatalember agyonlőtt két román közkatonát. Rosmannt csak másnap fogták el a románok, de addig nagyon sok embert begyűjtöttek, megbotoztak, egyiknek még a koponyáját is betörték. 1889. augusztus 18-án avatták fel a népkerti Erzsébet-kertet az ún. Lövölde-kert (ma: jégpálya) mögött, Kozma Andor ünnepélyes prológusával. 1943. augusztus 18-án 180 hold erdő égett le Miskolc-Tapolcán. A vigyázatlan kirándulók tűzgyújtásából eredő erdőtűz a Nagykőmázsától indult, átterjedt a Leányvárra, és leégett a Cseh-völgy nevű erdőség is.