Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Csiffáry Gergely: A hatvani sörház és a vendégfogadó XVIII-XX. századi múltja
sek miatt felvirágzó Pest városa körül még érdemes volt területet szerezni.6 A gróf, Mária Terézia királynő adományai által idővel vásárjogot nyert Soroksáron és Gödöllőn, Komjátiban vámjogot, Hatvanra pedig mindkettőt elnyerte.7 Hatvant Grassalkovich szemében az tette vonzóvá, hogy a körülötte lévő falvak csoportja összekötötte a birtokai koncentrálására törekvő földesúr gödöllői, valamint debrő- parádi uradalmait. A Pest-Szeged közötti országút a gróf bajai domi- niuma miatt volt fontos. Hatvan közlekedésföldrajzi helyzete már a középkortól rendkívül kedvezőnek bizonyult. A XIV. századtól vásáros helyként említik, mezővárosi rangját Zsigmond király 1406-ban kiadott oklevele bizonyítja. Országos vásárát a XV. századtól már a Csallóközből is felkeresték a kereskedők. A település az észak-déli (Losonc-Szolnok), valamint a kelet-nyugati (Pest-Kassa) főútvonalak metszéspontján keletkezett, s egyben fontos átkelőhely volt a Zagyva folyónál.8 A sörház és a fogadó építése A hatvani uradalom birtokosai közül elsőként Salm herceg a település előbb vázolt kedvező közlekedésföldrajzi fekvését felismerve már sörházat és vendégfogadót létesített az uradalom központjában 1703, azaz a Rákóczi szabadságharc kitörése előtt. Az írott források hiánya miatt Salm herceg gazdálkodásáról alig tudunk valamit, mindössze annyit, hogy itt Hatvanban a Zagyva hídján túl - a későbbi Újhatvannak nevezett területen - majorja üzemelt, amely mellett már sörház is állt.9 Hatvan első sörházát legkorábban 1710-ben említik a források. Ezek szerint a hídon tül, körülbelül a mai cukorgyár területének a helyén volt a Salm-féle serfőző üzem, amelynek a falait téglaoszlopok közé rakott vályogtéglából emelték. A műhely épületének a méretei bécsi ölben (1 bécsi öl = 1,8964 m) 20 öl (37,9 m) és 5 öl (9,5 m) széles volt, s az alapterülete 359,5 m2 lehetett. 1710-ben a műhelyt bérelték, s az árendátor, ha a saját anyagát használta 7 frt-ot fizetett az uradalomnak. E sörház működésének további részletei nem ismeretesek.10 6 FALLENBÜCHL Zoltán 1997.13. 7 ZÁVODSZKY Levente 1931. 77. s CSIFFÁRY Gergely 1993. 30-31. 9 SZEPES (Schütz) Béla 1940. 87. 10 SZEPES (Schütz) Béla 1940.161-162. 120
