Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)
A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Udvari István-Viga Gyula: Jobbágyi kötelességek és életmód Zólyom megyében a 18. század derekán
dolgozás központjai voltak. 49 A nagy értéket képviselő fémércek bányászata már a 13. században megkezdődött, s a Thurzók és Fuggerek gazdagságának egyik fő forrását képezte. 50 Az arany és ezüst bányakincsek szerepét igen korán felváltotta a réz és a vas, de a 18. század végén még az ezüst is fontos bányatermék, s vizsgált korszakunk a körmöci és selmeci bányászkodás fénykora. 51 A fémbányászat és -ipar többségében a kincstár kezén volt, 1580-ban vette át Rhónicon az első magán vasművet, ami aztán az ő tulajdonában fejlődött; a nagyolvasztó révén növekedett annak termelése is. Dyen nagyolvasztók Libetbányán, Miliálytelkén, Háromvízen és Póníkon is keletkeztek. Az előállított nyersvas finomítására és feldolgozására a nagyolvasztó körül, a Garam mentén és annak mellékvölgyeiben - a vizienergiát kihasználva - nagyobb vashámorok keletkeztek. Frisstűz és feldolgozó hámor volt Jaraba, Khonic, Jakabfalva és Kosztivjarszka településeken. A nagyolvasztók és frissítő-, illetve feldolgozó hámorok állandó kapcsolatban voltak egymással és a Bacuh, Bisztra, Rhonic, Dubravica térségében lévő bányákkal is. 52 Ebben - az ipartelepek lakóin kívül - a közeli falvak fuvarosai állandóan munkát vállaltak. A kamara mellett néhány nagybirtokos család is rendelkezett fémbányával, illetve fémipari üzemmel. Végleshuta az Eszterházyaké volt, a Koháryak birtokában volt Bikás hámora, valamint Sebesét, Fejérkő, Jesztenye, Vendégfalva és Besztercebánya vashámorai. Podlavica a 18. században már kisvállalkozóké volt, 53 Libetbánya vasolvasztóját pedig Rhonicon 1726-ban besztercebányai polgárokból álló társaság építtette. Az ipartelepek kialakulása - ezek gyakran bányák és ércfeldolgozó telepek is -, népességcsoportok áttelepítésével járt. Ezek révén jelentős számú németség került Zólyom megyében már a 14-15. században is, de zajlott ez a folyamat még a 17-18. század folyamán is. Pl. Breznóbánya városa körül, a megye északi részén még a 18. században is telepítettek le német munkásokat. A vasművek építésekor a gyári munkások mellett favágókat, szénégetőket is hoztak német földről. Többségükben ezek is a kincstár alkalmazottai voltak, szakmányosok, akik a bérük mellett piciny földet, rétet, jószágtartásra és faizásra szóló jogot kaptak a kincstártól. 54 Az ipartelepek lakói is gyakran tartottak juhokat, de legtöbben neveltek teheneket is. Zsámboki László 1982. 13—48.; A mai Szlovákia területének bányászattörténetéhez, bőséges irodalommal: Vozár, /oze/1984.123-188. ^Grümvald i. m. 9-10. Pech Antal megállapítását átvette Heckenast Gusztáv 1989, 996. Vizsgált korszakunkban Besztercebánya réztermelése igen jelentős, a közeli Úrvólgy termelése azonban a XVIII. század mások felében visszaesett. Heckenast i. m. 997-999.; Vö. még: Magda i. m. 227-228., Grümoald i. m. 16.; Heckenast i. m. II. kötet 19. térképe. 'Grümoald i. m. 16.; Heckenast i. m. 640. valamint II. kötet 19. térképlap Grümoald i. m. 23-24.
