Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
15 idevalósiról tudunk, akik közül ketten Becsben, 13-an Krakkóban iratkoztak be az egyetemre. Az ország városainak az egyetemre járók száma alapján kialakított rangsorában így Miskolc a 67-70 helyet foglalta el, amivel megelőzte a püspöki székhely Egert, amely 14 egyetemistájával a 71-73. helyen áll. Kevesebben keresték fel azonban Miskolcról Gyöngyösnél a külföldi fő325 iskolákat, de többen Nyírbátornál. 5./ RÁCKEVE. A középkori Magyarország legkésőbben alapított, és rögtön nagy jelentőségre szert tett városa, a ma Ráckevének nevezett Kevi, vagy Kis-Kevi sok szempontból különleges település. Ráckeve a Duna egyik legnagyobb szigetén, a fővárostól délre eső Csepel szigeten, közel annak déli csúcsától, a folyó baloldali, a városról Ráckeveinek nevezett Dunaág partján áll. Az egész sziget a középkoron keresztül - egyes kisebb részbirtokokat leszámítva - a magyar királyok (illetve királynék) birtokában volt, akik részben vadászatra használták. A királyi birtoklás azonban, valamint a főváros és testvérvárosa Pest közelsége kedvező feltételeket teremtett az itteni jobbágyság gazdagodásához, amihez a folyónak a szigeten átvezető rév- jei is hozzájárultak. így nem véletlen, hogy a szigeten a középkor végén már négy mezőváros, Csepel, Tököl, Szentmárton és Kevi létezett. Ezek többnyire valamelyik révnél jöttek létre. A XV. sz.-tól kezdve a királyok általában a királynék ellátására szolgáló birtokokhoz sorolták. Eredetileg a vadászat mellett főként az állattenyésztés nyomta rá a sziget gazdasági életére bélyegét, később azonban a gabona- és főzeléktermelés, valamint a szőlő.. . „ 326 muveles vált jelentőssé. A Duna jobboldali, azaz főágán a sziget déli vége közelében a legfon327 „ „ tosabb és legrégibb rév Lórévnél volt. Feltűnő viszont, hogy a ráckevei Dunaágon keresztül hosszú ideig nem ismerünk Lórévnek megfelelő révtelepülést. A legalkalmasabb rév éppen Ráckevénál lehetett volna, ma is a Ráckevénál levő hídról vezet a szigeten keresztül a Duna főága partjáig, Lórévig az út. (Lórév kb. 9 km-re fekszik valamivel délnyugatra Ráckevétól.) Mindez szinte predesztinálta Ráckeve kialakulását. Az első település azonban mégsem itt jött létre. A mai várostól kb. 3 km-rel északra állott a Szent Ábrahámról elnevezett monostor, amelyet 1211-ben oklevél említ. A monostor valószínűleg a tatárjárás idején pusztult el, két puszta tornyát még a múlt század elején is emlegették. Ez nem lehetett azonos az 1862-ben ugyanazon a tájon feltárt félköríves apszisü, hosszúkás négyszög alakú templommal, amelynek a környékén római emlékanyag is került elő. Ez vagy temetőkápolna, vagy - nézetünk szerint valószínűbben - a monostorhoz tartozó falu temploma lehetett. A legújabb ásatások temetőt és X1II-X1V. századi leleteket talállak itt. Minden jel szerint itt állott a korán elpusztult Szent Áb- 46
