Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
hosszabb utcákra gondolunk, a közük pedig az ezeket összekötő és a Dunára merőleges, rövidebb utcák lehettek. Ilyenek ma is szép számban vannak, Az utcák és közök egy része, akár a piacoké, a lakosok foglalkozására utal. ( Pl, Olujverő-utca.) Skaricza leírása azt minden esetre bizonyítja, hogy a XVI. századi Ráckeve nem a mezőváros-tipusu településhez tartozik, hiszen nem csupán egy piaca var», párhuzamos utcák nélkül. Piacai, utcái és közei inkább városias jelleget kölcsönöznek neki. Ezt azonban más is alátámasztja. Skaricza leírja, hogy odatel épülésük után hozzáfogtak a házak építéséhez, majd így folytatja: "És hamar keö házakat szerzőnek, Gazdasággal mert bővelkedő nek,"^^ A ráckevei prédikátor tehát ügy tudta, hogy a betelepülés után rövidesen kőházakat építettek, mivel gazdagok voltak. A fentiekben láttuk, hogy gazdag mezővárosokban, sőt városokban, mint Szegeden, Vácott, Gyöngyösön vagy Miskolcon kőházakat általában csak a XV. sz. végén építettek, és ezek sem vpltak túlsúlyban. Skaricza idejében tehát a városra a kőépítkezés nyomta rá bélyegét. Hozzá kell tennünk, hogy ezt a leírást részben a régészeti-műemléki kutatások eredményei is megerősítik. A Kossuth Lajos utcában, azaz a Dunával párhuzamos és minden jel szerint legjelentősebb . , , _ , 363 utcában féltucatnyi gótikus kőház áll részben, vagy egeszben ma is. A Kossuth Lajos utcától délre, az István téren ásatás hozott napfényre egy lakóházat, amely azonban abban tér el a Kossuth Lajos utcaiaktól, hogy nem kő, hanem vályogház volt, amelynek falai is részben előkerültek, és így megállapítható, hogy 40 x 20 x 15 cm nagyságú szalmával, törekkel kötött vályogtéglákból építették. A ház - nyilván török betörés következté, . . 364 „ , ben - leégett, a pénzérmék tanúsága szerint 1528 után. A kőhazaknál két középkori építési periódust lehetett megkülönböztetni. Az első a XV. sz. második feléből származó későgótikus periódus, míg a XVI. sz. elejére tehetőben már reneszánsz elemek is találhatók. A házak pincézve is voltaic, ,, ,, , 3 65 a pince mindenütt az utcara nezo, arra merőleges dongaboltozatos ter. A kőházak inkább kereskedők lakóhelyeire engednek következtetni. Sajnos, a Kossuth Lajos u. 1. sz. helyén megkutatott kereskedőház leletanyaga feldolgozatlan, annyit tudunk róla, hogy többek közt egy töredékes kályha anyaga került napvilágra.^^ Az István-téri vályogház leletanyaga ezzel szemben már publikálva van. Közlője abból a tényből, hogy a romokat 8-10 cm vastag rétegben viszonylag egyenletes elosztásban megszenesedett gabona takarta arra következtetett, hogy a padláson tárolt gabona a födém beszakadásakor került a romokra. Mivel a gabona padláson tárolása nem volt általános, feltételezi, hogy a ház kereskedő tulajdonosa által felvásárolt gabona került ideiglenesen a padlásra. ^ E szerint gabonakereskedő lett vol- 52
