Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Zolnay Lászlót A "Balassák" és a Felvidék. (Adatok a XII-XIV. század néhány kritikus évtizedéhez)
juhai pásztorát"), oda fiaival együtt, Donch is elkisérte. S mire Uazarába emberei kishíján megsemmisítették a magyar király seregét- s Szécsi öltötte magára a király fegyverét - a Képes Krónika írja le: Donch mester, annak László fia s néhány udvari vitéze mentette meg I. Károly életét. Felettébb szorongatott helyzetbe került a király is, Donch is. Amikor Donch hazatér, siet megjutalmazni derék servie»isét, Liptai Ferenc fiát, Pétert, aki a havaselvi ütközetben, sebesülten is a saját lovát adta át Donch- nok, Donch alól ugyanis már második lovát is kilőtték. (Liptai Ferenc fia Péter Donchtól a liptai Komjátna falut kapta; ő lett a Thuránszky család , .... V 205 megalapítója.) Ez a Bazarába féle hadjárat Donchnak is magas kitüntetést hozott: 1330ban Károly király Donchra ruházta - zólyomi tiszte megtartása mellett - G-yőr és Komárom megye főispánságát.2<2>^ 1333 tavaszán Donch - néhány egyházi és világi méltósággal együtt Nápolyba kiséri Károly király hatéves fiát, a nápolyi trónra kiszemelt Endre herceget. A nyarat is Itáliában tölti; majd a király kíséretében Dalmáciában 207 tartózkodik. Még 1333 júniusában, a Kulpa folyó melletti táborban a király és Donch között egy emlékezetes birtokcsere jött létre. Donch mester a királynak adta Árva várát és uradalmát - csekély kivétellel egész Árva megyét - előbb a Mura közi Strigó (Stridó) és Csáktornya várért, majd "hogy a királyi udvarnál élhessen s a királyt jobban szolgálhassa" ezek helyett a várak helyett a Visegrádhoz, a király székhelyéhez közelebb eső Komárom várát és uradalmát kapta. A cserét 1334-ben megerő.... 208 sitettek. A komáromi várhoz huszonöt falu tartozott - az egész Csallóköz, Mátyus- földe egy része - s egy tatai malom. A komáromi váruradalom zálogértéke- kevéssel Donch halála (1345) után: nyolcezer márka ezüst.^^^ Donch - aki még zólyomi ispánsága idején bevonta fiait közigazgatási 210 munkaiba - Laszlo mesternek, fiának már 1333-ban átadta Győr megye főispáni székét. László mester, aki atyjával résztvett a Bazarába féle balvégzetű hadjáratban is, utóbb - Győr megye mellett - a krasznai főispánsá- got is elnyerte. Atyját kevéssel élte túl, 1347-ben - egy János nevű fiát hagyva hátra (1347- 1349) - halt meg.211 Másik fia Miklós (1331-1357) Sáros megye főispánja lett; 1352-től pedig e Miklós volt I. Károly ifjabb fiának, Anjou István hercegnek - egy ideig Szlavónia hercegének, a budavári István torony építőjének, az ország névleges régensénok - udvarmestere.*-12 127
