Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Deák Gábor: Az 1930. szeptember 1. Miskolcon
belügyminiszternek, hogy „ .. .egész Felsömagyarországra kiterjedő kommunistamozgalomról van szó”.16 A letartóztatottak közül többeket kiengedtek, de azokat, akikről bebizonyosodott, hogy részesei a mozgalomnak, átadták a debreceni kir. törvényszéknek, ügyükben később hoztak ítéletet. Ha ezzel az intézkedéssel pillanatnyilag el is fojtották az emberek, a tömegek demonstrációját, a gazdasági válság elmélyülését nem tudták feltartóztatni, ami növelte az elégedetlenséget. Nem segített ezen sem a gyárban kiosztásra kerülő ingyenebéd, sem a városban több helyen felállított „ínségkonyha”. Ez a nyomor és nélkülözés, éhezés kényszerítő erővel vitte a tömegeket a rendszer elleni mozgalomba. Ha ideig-óráig felül is kerekedett a terror, a munkásság között nőtt a szolidaritás, s ma ezek az események forradalmi hagyományokat jelentenek a város, a vasgyár munkásmozgalmának történetében, még akkor is, ha jelentőségükben és arányaikban nem állnak párhuzamban a budapesti Csepel, vagy Angyalföld mozgalmaival. JEGYZETEK [11 Magyar Jövő, 1929. nov. 29.3. [2] Magyar Jövő, 1929. nov. 14. szám. [3] Századok, 1978. évf. 862. [4] Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabbkori adattára, Miskolc, 1970. Adattár, IV/V1I. [5] Magyar Jövő, 1930. febr. 4. sz. [6] Reggeli Hírlap, 1930. június 11. [7] Fodor rendőrtanácsos jelentése, Főispáni iratok. [8] 12/eln/1930. Gyárigazgató jelentés a főispánnak. [9] Miskolci rendőrkapitány jelentése. [10] 180/1-1930. Rés. sz. irat. [11] Uo. [12] Rendőrségi jelentés A 13 —184/1930. Rés. [13] Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabbkori adattára, 148. [14] Uo. [15] А 111/13/99. sz. irat, Főispáni iratok. [16] 7588|V1I/Res/1930. sz. irat, Főispáni iratok. 213
