Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)

Lénárt Béla: A Hejőcsabai Cement- és Mészmű története, 1890-1976

[102] Észak-Magyarország (1961. VIII. 12.): Világszínvonalra emelik a Hejó'csabai Cementgyár termelési mutatóit.

Bálint József: Fokozzuk a beruházások hatékonyságát (Társadalmi Szemle. 1960. 6. sz. 43.)

Gáli József: A miskolci ipar fejlődése a felszabadulás után (Doktori értekezés. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Miskolc, helytörténeti részleg, Bb. 6722. gépelt).

[103] A HCM Tervosztálya 1973-as adata.

[104] Cserhalmi i. m. 36.

Észak-Magyarország (1965. X. 9.): Begyújtották a második földgáztüzelésű mészégető kemencét Hejőcsabán.

[105] Cserhalmi Sándor: i. m. 36. és HCM tervosztály adatai.

[106] Cserhalmi Sándor: i. m. 33.

[107] Déli Hírlap (1969. X. 21.): Porfelhő Hejőcsaba fölött. Majd az új üzem . . .

[108] Becsült, megközelítő adat a MÁK (részben hiányos) adatai és a tervosztály számításai alapján.

[109] Észak-Magyarország (1970. VI. 18.): A cementhiány csökkentéséért.

[110] Dombrádi Lajos: Technológiai ismertetés a Cement- és Mészművek Hejőcsabai Gyáráról 1. sz. Tájékoztató Boy szóig. Miskolc. 1975. jan. 1.

[111] Dr. Bogota Béla-Dr. Garam József: A népgazdaság negyedik ötéves terve. Bp. 1971.132.

[112] Hajdú Gábor: A Cement- és Mészművek Hejőcsabai Gyára. Gazdasági cikkek a nemzetközi sajtóból. IX. évf. 29. sz. 1976. máj. 58.

[113] Hajdú i. m. 58.

[114] Hajdú i. m. 60-61.

[115] A legnagyobb kivitelezők: 31. sz. Borsod megyei Állami Építőipari V., az Észak-Magyarországi

Szabolcs megyei Állami Építőipari V., Földmunkát Gépesítő V., Út- és Vasútépítő V., Betonútépítő V. stb. (Cserhalmi Sándor: Cement- és Mészművek Hejőcsabai Gyára. Épült 1971-75. évben) Pest megyei Nyomda Vác, évsz. nélk. 16—17.

[116] A Polysius technológiai és folyamatszabályozó berendezéseket, Lurgi az elektrofiltereket, az Eickhoff cég pedig szállítóberendezéseket gyártott Hejőcsaba részére.

[117] Nagyberuházások Borsodban (A IV. és V. ötéves terv időszakában), (MSZMP B.-A.-Z. megyei Bizottsága Miskolc, 1976, 10.)

[118] Az új robbantási eljárást a Bányászati Kutató Intézetben fejlesztették ki. Az ún. „oszlopos fúrás és andó robbantás” egyszerre 40 0001 kő jövesztését teszi lehetővé. (Furuglyás László bányamester tájékoztatása.)

[119] Észak-Magyarország (1972. XI. 5.): Húszesztendős jubileumát ünnepelte a cementgyár.

[120] Hajdú i. m. 63

Homogenizálás 2000 t/h garantált 2000 t/h teljesítve

Klinker 2000 t|nap garantált 2161 t/nap teljesítve

Cementőrlés 103 t/h garantált 109 t/h teljesítve

[121] Hajdú i. m. 63., valamint a tervosztály adatai.

[122] OL. MÁK Z. 254. Személyzeti O. 17. cs.: Az első üdülők: Bráz József, Négyesi Lajos mészkihordók, Vég Gabai Tibor csillehordó, Szikora László tüzelő.

[123] A gyár minden étkező dolgozó után 1976-ban 6,30 Ft-ot térített.

[124] Eperjessy László szakszervezeti titkár adata.

[125] OL. MÁK Ügyvezető lg. Z. 992. 20. cs. A bizottság tagjai: Nagy István bányamester, Bőgős Sándor és Bori András üb-tagok.

[126] OL. MÁK Személyzeti O. Z. 254. 12. cs.: Az első élmunkások: Bánhegyi János, Bori András, Bőgős József, Bráz József, Lipták Barna mészüzemi, Harsányi István, Komáromi József, Miskolci Lajos kőbányai, Szikora Rudolf kisvasúti dolgozók.

[127] Észak-Magyarország 1953. V. 8. id. cikk. valamint uo.: (1953. IV. 21.): Képviselőjelöltek választása, és (1953. X. 17.): Kiváló eredményeket érnek el a HCM dolgozói c. cikkek.

[128] Cserhalmi i. m. 30.

[129] Szocialista Munkaverseny Szabályzat 1973-75 évre (Cement- és Mészművek Vác, 1973. ápr. Pest megyei Nyomda Vác. 10-11.)

[130] Tervteljesítés cementből: 1971: 102%; 1972: 100%; 1973: 105,5%; 1974:100%; (tervosztály adata).

[131] Kertész Ferenc versenyfelelős adatai.

[132] Észak-Magyarország (1958. III. 15.): Nagyobb figyelmet érdemelnek a hejőcsabai cementgyár kultúrmunkásai.

[133] Déli Hírlap (1969. X. 24.): Egy kis sportkör nagy tervei és uo. (1976. XII. 14.): NB II-ben a HCM röpladázói.

12*

179