Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Nemesik Pál: Balyó József Tapasztalati gyüjteménye Iványiból, 1845-1877
[52] A gulya egyébként Szent György napjától Szent Mihály napig tanyázott kinn a legelőn, de az enyhe időjárás miatt ebben az évben november 1-ig nem hajtották haza az állatokat. [53] A magyar erdélyi fajta átlagára 1895-ben Gömör megyében: „bika 220,00 Korona, tehén 128,88 K., ökör 231,56 K., marha növendék 43,32-135,54 K. 1-4 évesig”. Magyar K. O. M. S. V. Bp., 1900. 94. [54] M. S. К. XV. Bp., 1897. 350-351. [55] Február 24. [56] Március 12-e előtti hét. 1853-ban Gergely nap szombatra esett. [57] Április 24. [58] Augusztus 15. [59] Június 10-e, valószínűbb azonban, hogy július 20-áról van szó. [60] November 1. [61] 1861-ben a pünkösdvasárnap május 19-re esett. [62] Március 19. [63] Húsvét előtti hét. 1865-ben április 9-15. [64] Szeptember 29. előtti hét. [65] December 28. [66] Január 25. [67] A malomba Czakóba jártak. A községhez tartozó 175 k. h. erdőből is télen vágták ki a fát a „fajzás” jogán, amikor a fagyott talajon könnyebben haza is tudták szállítani a járandóságot. Más mezőgazdasági munka nem kötötte le annyira őket, mint a többi évszakban. [68] A Balog patak a Sajó jobbparti mellékfolyója. [69] Kb. 90-95 cm, azaz 3 láb vastagságú jég. Költői túlzással szemlélteti a halak sorsát. [70] Csevize = forrás. A czakói határban volt. [71] Húsz-huszonöt km átmérőjű körben tájékozódik az időjárási viszonyokról. [72] Délnyugati irányú enyhe szél. Megkülönböztetésül használja az észak, északkeleti irányú hideg, száraz széllel szemben. [73] Szénaboglya, vagy 25-30 fej kenderből álló mennyiség a Rimaszombat-vidéki nyelvjárásban. (Bakos József dr. szíves közlése.) [74] Col = hüvelyk, a láb tizenketted része (25-27 mm). Jelen esetben 27-30 cm vastagságú hóról van szó. [75] A református lakosságú településeken ritkán használt kifejezés. Értelmezése: úrvacsorával egybekötötten a bűnök közösségben történő nyilvános megvallása és megbánása. [76] 30 cm. [77] „Ha nagypénteken nincs eső: dinnye, kóty (sárgadinnye) sok lesz”. Kiss Lajos: Vásárhelyi hétköznapok. Bp., 1958. 161. 1. [78] V. ö.: Kiss Lajos: Vásárhelyi hétköznapok. Bp., 1958. Hódmezővásárhelyi babonás hiedelmek és szokások című fejezetével (159-170. 1.), amelyben utal a Hódmezővásárhelyi Alföldi Naptárra 1864-ből, mint a babonás hiedelmek írott forrására. [79] A megfigyelt üstökösnek nagy seprűje volt, mely a néphitben veszedelmet jelentett, mert minden élőt elsöpör. Valószínű, hogy az 1858. évi üstökösök között Balyó megfigyelése a Donati-üstökösre vonatkozott. „Az 1858. IV. (Donati) üstökös 320 millió kilométer hosszú csóvát húzott maga után”. A kultúra világa. A világmindenség, az élő világ. Bp., 1963. 202. 1. [80] Erős fényű meteor lehetett, mely a nappali égbolton is jól látható volt. A fényjelenség mellett a hangjelenség is fellépett. [81] Bizonyára meteor tűzgolyójának fényjelenségét látta. [82] Nem napfogyatkozás, hanem homokvihar csökkentette a nap sugárzását. [83] Sarki fény (aurora polaris). [84] Az 1831. évi felvidéki kolerajárványra utal. [85] A sarki fényt mái északi fény nek (aurora borealis) nevezi. [86] Nem pestis, hanem kolerajárvány lehetett. [87] Bár nem jelzi a kolera tüneteit (hányinger, híg, vizes, rizslészerű hasmenés), de a háromnapos lappangási idő és a halál aránylag gyors bekövetkezése kolerajárványra utal. [88] Például a Borsod megyei Arló községben a plébánia Historia Domus et Loci kötetében az 1877 évi kolerajárványról ez áll: „157 halott. Benőfi (Brujner) Soma plébános nem fél, de a fiatal embert óvja, mert az könnyebben megkapja a kórt”. A fiatalember a káplánja volt, akit visszatartott attól, hogy a járvány áldozatai eltemesse. [89] A tífusz tüneteit megközelitőleg helyesen írja le. [90] Helyiség. 7 Levéltári Évkönyv II. 97
