A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)

A HÁBORÚ EGYÉNI SORSOKON KERESZTÜL - Huszár Mihály: „Remélem egyszer csak vissza fog térni zászlós úr is”. Sztélék Ferenc pécsi 19-es önkéntes zászlós első világháborús dokumentumai

Huszár Mihály: „Remélem egyszer csak visszafog térni zászlós úr is”. Sztélék Ferenc pécsi... 1915. április 23-i képeslapjában Kováts Géza „feldjäger” kadét ezt írta: „Kedves Ferkém! Hát bizony idekerültünk ám Galíciába és puffogtatunk dühösen a muszkákra, kiknek is azt kívánom, hogy a jó ég oda helyezze őket ahova én kívánom. Immáron 4 hónapja, hogy nem változott harci kedvvel tapossuk a gyönyörűséges dombokat. [...] írj ám, mert ha nem úgy baj lesz, ha haza megyek. Haza pedig elmegyek, ha mindjárt meg is pukkad a muszka.”19 „Tata” aláírással egy másik évfolyamtársa május 8-i levelében arról írt, hogy 15-én Sopronba fog bevonulni, a honvédokhoz.20 Feri nevű, volt Szent Imre kollégiumi társa, és barátja május 24-én ezt írta: „Már eszem a császár kosztját. Balassa már szakaszvezető, Sélley, Kőszeghy is fehér tizedesek lettek most.”21 Sanyi nevű barátjának június í-i levelében Pécsre való bevonulásáról írt: „Most már négy hete a császár katonája vagyok Pécsett. Ugye sejted, hogy nem ízlik a do­log. Valószínűleg í-én fejezzük be ezt a kiképzést és akkor kezdődik a tisztiiskola, de hogy kikerül be, azt nem tudjuk.”22 Őneki egy másik, augusztus 15-én a lugosi garnizonból írt levelében olvasható: „Bizonyára könyvmoly vagy lányok bolhája lett belőled, hogy ez idáig még híredet sem hallottam. Pedig hát illene a haza újdonsült „szakaszvezető urát” soraiddal meglátogatni. [...] Ha időnk engedi tesszük a szépet, elég csinos lánykák vannak körülöttünk. Sok Imristával [Szent Imre Kollégistákkal - H. M.] és collégával találkoztam itt össze és így jó társaságban el lehet pár órát tölteni.”23 Ugyanő október 5-i fénykép portrés levelében azt írta: „Ne légy elképedve az ijesztő képtől, de biz az ily falu­ban, ha az ember valamit siettet így jár. [... ] Búslakodunk most itt a megutált fészekben és vágyunk az első menettel el.”24 A hagyaték következő, október 22-ei lapjában, Sztélék Ferenc Valasek Ernő nevű barátja Veszprémből fontos hírekkel szolgált: „Az első hős ki életét adta közülünk Breyer Jóska volt. Balassa mesélte, ki ma egy hete ment Sélleyvel, Cseresnyéssel, Fekóivel [? - FI. M.] a harctérre, mint hadapródnak. A tarackosokkal együtt északra mentek a muszkákat megvizitálni.”25 A Valasek Ernő által említett Breyer József osztálytársuk, míg Cseresznyés József egy évvel idősebb veszprémi iskolatársuk volt.26 Figyelemre méltó az az adat is, amely szerint Breyer József halálhíre nem bizonyult valódinak, hi­szen ekkor valójában orosz fogságba esett. Huszonhét év múlva, 1942-ben a második 19 20 21 22 23 24 25 26 Uo. MM A CLÉH Gysz. 3272. Uo. Uo. Uo. Uo. Uo. ÉRTESÍTŐ 1906,165-167.; ÉRTESÍTŐ 1910, 128-129.; ÉRTESÍTŐ 1911,104. 197

Next

/
Oldalképek
Tartalom