Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
KAPOSI ZOLTÁN: Iparszerkezet és ipartelepek Pécsett a 19-20. század fordulóján - MÁRFI ATTILA: Pécs városképe, utcái, terei, s polgárainak mindennapjai dr. Arató Jenő visszaemlékezései alapján a 20. század elsőfeléből
városra; egy nyugat európai stílusú és kultúrájú város épült ki a Mecsek alján. A múlt század második felében sok mindent leromboltak, ami történelmi szint és érdekességet jelentett a városban: Eltávolítják a török származású csörgő kutakat, azún. szandervárakat; a biedermeieresen8 nyárspolgárias9 hangulatú Széchenyi téren lebontják a nemes vonalú régi városházat, s a gimnázium melletti Ribay házat és helyükbe felépítik a tornyos, fellengzős új városházát és a Pécsi Takarékpénztár ízléstelenül ordítozó palotáját. S ezzel teljesen megbontják a tér szép egységét; lebontják a ciszterci rendházat a Belvárosi templommal összekötő érdekes boltívet, lebontják a régi városkaput a Szigeti úton és a belső vár kapuját a mai Szepessy szobor helyén, amit pedig meghagytak, a régi tornyokat, várfalakat az Aradi vértanúk, Vak Bottyán10 Sörház és a Felsőmalom utcákban, azokat úgy beépítették házakkal, hogy ma már alig lehet belőlük valamit látni. A második világháború előtti időkben ugyan foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy a régi várfalakat a Landler Jenő11 és az Aradi vértanúk utcájában kiszabadítva megcsinálják az ún. vársétányt, a terv azonban máig is csak terv maradt. Mondom, a haladás, városfejlesztés jelszava alatt sok mindent lebontottak, elpusztítottak, de a város nyugatias, városias hangulata változatlanul megmaradt. Az aszfaltos utcák, emeletes házsorok, történelmi emlékek, ódon templomok, öreg kanonoki házak, a gyönyörű székesegyház, s a mindenfelé uralkodó tisztaság a nyugat-európai polgárosult város képét keltik fel bennünk, melynek semmi közössége nincs a tiszta magyarlakta településekkel, melyekre a lakosság földművelő, állattenyésztő jellege nyomja rá a bélyegét, s melyek növekedjenek, fejlődjenek bármilyen nagyra, valahogy mindig vidékiesek, falusiasak maradnak. Pécsnek nemcsak a belterülete városias, de külvárosai is határozott városias jelleget mutatnak. A belvárosban a Landler Jenő, Aradi vértanúk, Sörház, Felsőmalom és Rákóczi út vonalában húzódó régi városfal által bezárt területen levő utcák persze szűkek, zegzugosak - milyen szűk például a város főutcája, a Király utca - Király József egykori püspökről elnevezve - illetőleg most már Kossuth Lajos utca,12 melyben üzlet üzlet mellett sorakozik, s melyben állandóan sok ember hullámzik fel és alá. De az újabban épült utcák, például az Indóház utca (most Szabadság út), azután a Rákóczi út, a Siklósi 8 Német eredetű művészeti kifejezés, a kispolgári ízlésnek megfelelő egyszerűséget, érzelmességet, családias hangulatot kifejező német-osztrák irodalmi és művészeti stílus a 19. század első felében. 9 Nyárspolgár: kicsinyes, szűk látókörű ember, kispolgár. A német der Spiessbürger szóból. 10 Ma: Kálvária utca. 11 Ma: Klimó György utca. 12 Ma ismét Király utca. Pécs városképe, utcái, terei, s polgárainak mindennapjai dr Arató Jenő visszaemlékezései alapján... 193 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
