Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)

KAPOSI ZOLTÁN: Iparszerkezet és ipartelepek Pécsett a 19-20. század fordulóján - MÁRFI ATTILA: Pécs városképe, utcái, terei, s polgárainak mindennapjai dr. Arató Jenő visszaemlékezései alapján a 20. század elsőfeléből

Utcák, terek, épületek Pécsett v an, s a Bálicsban, Szkókóban, Daindolban, Csoronikában, Friihweiszben, Gyükésben, Makárhegyen, Aranyhegyen, Újhegyen16, vagy a Bányatelepen17 szőlejük, legtöbbször nyári lakásnak is beillő villával. A tavasz beköszöntével vasárnap délutánonként kint van a szőlőkben az egész város és sok vidám poharazás, mulatozás esik meg odakint. De magában a városban is sok szóra­kozási lehetőség kínálkozik. Elénk élet uralkodik a kávéházakban, a Nádorban, Royalban, Otthonban, Hungáriában, a háború alatt megnyílt Pannóniában, a női kiszolgálásos Szecesszióban, vagy mint a városban hívják, Szeciben, a Központiban és Erzsébet királynéban. Ezekre a helyekre csak éjfél után ke­verednek az emberek, a Deák utcai18 Weindorfer-ban, a „Fújtogatóban”, ide meg pláne hajnal tájban szokásos ellátogatni, no meg az Osztendében, mely egész alacsonyrendű éjjeli mulató. S jól megy a vendéglőknek is. A Király utcai Nick sörözőt, amint a városban a Nick A. K.19 cégfelírás után hívják, a Nikatát, az Aranyhajót, a Színháztéri Bohémcsárdát, mely a színészek, újság­írók törzshelye, a Mór utcai Gambrinust, a Jókai téri Radocsayt20, a Deák ut­cai Rehlinget, a Majláth téri21 Vadászkürtöt, a Siklósi és Rákóczi utcák sarkán levő Vadembert, az Irgalmasok és Rákóczi utcák sarkán levő Mátyás királyt, a Kossuth Lajos utcai Hétfejedelmet, melyet a pécsi humor Hátfájdalomnak keresztelt el. A Király és Felsőmalom utcák sarkán levő Magyar Királyt, a Szigeti országúton22 levő Koronát23, a Makár utcában levő Zidaritsot stb., ál­landóan sok ember látogatja. Derűs és vidám a pécsi éjszaka, sokat durrognak a pezsgős üvegek, sokszor húzza reggelig Kórody Jancsi, Darázs Jóska, Nyári Rudi és az öreg Rácz Guszti cigánybandája. Különösen Rácz Guszti művésze a hegedűnek, de az öreg sokat iszik, folyton részeg és így lassanként kicsöppen a jobb helyekről. A megélhetés könnyű, az embereket nem gyötrik a gondok, a jövő megingathatatlannak látszik, azok a Rémek, melyeket a háború szaba­dít a világra, még leláncolva pihennek a jövőben. Az embereknek pénzük is van, kedvük is van, tehát a nyárspolgár derűs optimizmusával élik életüket. Napközben komolyan, erősen dolgoznak, este meg színházba mennek, vagy beülnek egy feketére valamelyik kávéházba, avagy még szívesebben egy kis sö­rözésre, borozásra egyik vagy másik vendéglőbe. Mozi több is van a városban, 16 Pécs környéki szőlőterületek, Gyükés és Újhegy kivételével, mindegyik közvetlenül a város határában, Északra a Mecsek-oldalon terül el. 17 Pécsbányatelep, amely kolónia közigazgatásilag is a városhoz tartozik. 18 A mai Jókai utca Rákóczi út feletti része. 19 Nick Alajos közjegyzőnek volt itt az irodája, még ma is sokan Nick udvarnak hívják ezt a belső teret. 20 A már említett Weindorfer-féle „Fújtogató” mulató helyén. 21 Ma: Kossuth tér. 22 Ma: Hungária utca. 23 Ma a Száz éves borozó épülete. 196 Márfi Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom