Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
számos klerikust találunk. Középkori forrásaink három plébánia létét tárják elénk a város területén. A Szt. Benedek apátról elnevezett plébániáról tudjuk a legkevesebbet. A körülötte feltárt temetó'ből következethetünk jelentőségére.92 így a mindenkori plébános mellett több káplánnal, altaristával számolhatunk. A ma is álló Mindenszentek plébániatemplom a városfalakon kívül, az egykori Malomszeg településrészen működött. A középkorban vélhetőleg háromhajós templomhoz is több klerikus tartozott,93 noha pontos adatokkal itt sem rendelkezünk. A legjelentősebb és az épület méreteit tekintve is a legnagyobb plébánia, azonban a város középkori centrumában épült Szt. Bertalan templom volt. Ez volt a város fő plébániatemploma, amely a késő középkori méreteiben is megmutatkozott.94 Plébánosa mellett, aki az esetek döntő részében egyúttal pécsi kanonoki javadalommal is rendelkezett, működhetett a legtöbb klerikus a pécsi plébániák közül. A templomban kilenc oltárról tudunk, továbbá a templom mellett állt még egy kápolna, benne egy oltárral95 Marie-Madeleine de Cevins a késő középkori magyar városokban működő egyházi intézményekről készített alapvető munkájában meggyőzően bizonyította, hogy a plébániákon a 14. század elején átlagosan 15, míg a 15. század végén kb. 20-25 klerikus működött.96 Az alacsonyabb számot figyelembe véve tehát a pécsi plébániai papság számát mintegy 45-re taksálhatjuk. Klerikusokat találunk a városi kápolnákban is. Ezek közül a legjelentősebb a belső vár alatti délnyugati területen, a Harangozó, később Oivar városrészben felárt épület. Az itt folytatott ásatások egy jelentősebb méretű templomot, s egy azt övező cintermet tettek ismertté.97 Bár forrásaink ellentmondóak, nem zárhatjuk ki, hogy a késő középkorban plébánia rangra emelkedett.98 Az épület és a körülette feltárt temető méretei alapján jelentős személyzettel, talán 8-10 fővel számolhatunk itt is. A Malomszeg városnegyedben álló 92 Katona-Győr-Kárpáti 1985. 111.; Kárpáti 1986. 103.; Madas 1987. 62-63. 93 Szőnyi 1913. 139. 94 Kikindai 2006. 95 Kikindai 2006. 37.; Petrovich 1953. 96 Cevins 2003. 30. A szerző 25 jelentősebb települést választott ki az elemzéshez. A következők kerültek a referenciavárosok közé: Bártfa, Beszterce, Besztercebánya, Brassó, Buda, Debrecen, Eger, Esztergom, Győr, Gyula, Kassa, Kolozsvár, Körmöcbánya, Lőcse, Nagyszeben, Nagyszombat, Pécs, Pest, Pozsony, Selmecbánya, Sopron, Szeged, Újlak, Várad, Zágráb. 97 Kárpáti 1988. 84-85. 98 1369: „Lucám sacerdotem ecclesiae beatis regis Stephani” DF 207 453; 1377: „Lucám sacerdotem magistrum capellae beatis Stephani regis” DF 259873; 1401: „capella sancti regis Stephani” ZsO II. Nr. 2096.; 1405: „magister Ladislaum plebanum ecclesiae sanctissimi regis Stephani” DL 78 609; 1409: „Dominis Ladislao Sancti regis Stephani Quinque-Ecclesiis et (...) plebanis” Koller III. 300.; 1512: „ante fores ecclesie beati Stephani regis” Iványi 1904-1905. Nr. 160. Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban 51 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
