Pécs és Baranya 1956-ban - Baranyai történelmi közlemények 3. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008 (BML, 2008)

A forradalom után - ROZS ANDRÁS A „mecseki láthatatlanok" és a munkástanácsok utóvédharcai

A pécsi munkástanács-küldöttség - csakúgy, mint az ország más részeiből a kormánnyal tárgyalni érkezett munkástanács-delegáltak - áldozatául esett a kádári MSZMP kettős játékának, taktikájának: a munkástanácsok látszatfenntartása mellett fokozatosan kihúzni alóluk a talajt, majd előbb politikailag, később személyeikben fizikailag is semlegesíteni őket. Kádár János csak hitegette a munkástanácsokat, így a Nagybudapesti Központi Munkástanácsot is. Kilátásba helyezte a párt monopolhelyzetének feladását, a „becsületes választások" megtartását, a többpártrendszer bevezetését, de egyúttal rámutatott a fő veszélyre: szerinte a parlament működése esetén a polgári politikusok kiszorítanák a kommunistákat a parlamentből, ezért először a népi demokratikus hatalmat kell megvédeni, mégpedig a szocializmus alapján álló fegyveres erővel, a szovjet csapatok segítségével. Kádár másik fő érve a munkástanácsokkal szemben az volt, hogy a sztrájk fenntartása az országot gazdasági katasztrófába sodorja.

52 Ez utóbbi érv hatott: a vidéki munkástanácsok előtt is nagy tekintéllyel bíró Csepel Művek munkástanácsa a gazdasági csődhelyzet elkerülése érdekében a munka felvétele mellett döntött. Majd nyomában a Nagybudapesti Központi Munkástanács (KMT) is felhívta 1956. november 16-án, a fővárosi munkásokat arra, hogy 17-én reggel a munkát „a sztrájkjog fenntartása mellett" vegyék fel, mert „úgy látjuk, hogy nemzetgazdaságunk, emberiességünk és szociális szempontból, valamint egyéb körülmények következtében feltétlenül szükséges a termelő munka haladéktalan megindítása".'

3 A KMT ugyanakkor azt akarta elérni, hogy legyen a munkástanácsoknak egy központi szervük, melynek működését törvényerejű rendelet garantálja. Az országos hatókörrel bíró központi munkástanácsot megalakító gyűlést 1956. november 2l-re tűzték ki. A tényleges kettős hatalom létrejöttét azonban az idegen nagyhatalom akadályozta meg, a szovjet harckocsik nem engedték belépni a gyűlés színhelyére, a Nemzeti Sportcsarnokba az ország minden tájáról érkezett küldötteket.

54 A pécsi Központi Munkástanács elsősorban Neuhauser János, a 21. számú AKOVMunkástanácsa és a Megyei Nemzeti Tanács volt tagja, valamint Rizler János, a Pécsbányatelepi Munkástanács helyettes vezetője révén tartotta fenn a kapcsolatot a Nagybudapesti Munkástanáccsal.

55 Pécsről, illetve Baranya megyéből 35 fős munkástanács-küldöttség indult Dobrovics Emil vezetésé52 Tudósítás Kádár János és a Központi Munkástanács tárgyalásáról. Részletek. Népszabadság, 1956. november 15. In: Ripp, 2002. 230-231. o. 53 A Nagybudapesti Központi Munkástanács felhívása, 1956. november 16. Ripp, 2002.231-232. o. 54 Ripp, 2002. 232. o. 55 Neuhauser János, a 21, számú AKOV Munkástanácsának küldötteként részt vett az 1956. november 4. és december 10. között Pécsbányatelepen megalakult Baranya megyei Központi Munkástanács ülésein. Tagja volt az 1956. november 17-én