A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

Az első világháború éveiben a két nőegylet tevékenységi köre kibővült. Nemcsak a Siklóson lakó, támogatásra szorulókat segítették, hanem a fronton harcoló, a siklósi kórházban és a megyeszékhelyen ápolt, lábadozó katonák számára is gyűjtöttek adományokat. E munkában a siklósi keresztény nőegylettel hol összefogva, hol külön-külön szervezték azokat a műsoros esteket, melyek bevételeit e célra fordították.

150 A siklósi három nőegylet együtt szervezte azt a gyűjtési akciót is, melynek során sikerült annak az öszszegnek egy részét biztosítani, ami a siklósi kórház bővítéséhez kellett, hogy a sebesült katonák elhelyezését megoldják.

151 Nemcsak az adománygyűjtés, az azt szolgáló rendezvényszervezés munkájából vették ki részüket, hanem a siklósi kórházban ápolt sebesült katonák ellátásában is segédkeztek.

152 A két izraelita nőegylet első vezetői Roth Aronné és Deutsch N-né voltak. A későbbiekben Roger Sándorné, Kohn Lajosné, Spitzer Edéné, Fürst Lajosné és Weisz Lajosné töltötték be az elnöki tisztséget. Az 1920-as évektől Vida Miklósné látta el a nőegylet elnöki feladatait.

153 A siklósi zsidó nők szép számmal csatlakoztak a nőegylethez. Az 1920-as években az egyletnek 116 tagja volt. E magas létszám a nők szociális érzékenységéről tanúskodik, s arról, hogy az egyesületben végzett munka szükséges és fontos volt a közösségben. 1927-ben elkészült a hitközség szociális intézménye, az Antónia Szeretetház. Létesítéséhez egy 5000 pengős alapítvány teremtette meg az alapot, melyet édesanyjuk, Krausz Lipótné nevének megörökítése céljából gyermekei (Krausz Ernő, Freund Sándorné, Spitzer Gyuláné és Krausz Zsigmondné) tettek. A jelentős összegű alapítvány azonban nem volt elég a szükséges épület és berendezés megvásárlásához, ezért Vida Miklós hitközségi elnök indítványára adományozásra kérték fel a hitközség tagjait. Rövid időn belül összegyűlt a szükséges pénz. A beremendi izraeliták 1320 pengőt gyűjtöttek, 13 személy 400-400, 15 személy 200-200 pengővel járult hozzá a szociális otthon megteremtéséhez. Az intézmény ünnepélyes felavatására 1928. június 29-én került sor. Az avatási szertartást dr. Flesch Ármin mohácsi főrabbi végezte. A hitközség tagjai mellett jelen voltak a siklósi társadalom és felekezetek küldöttei. A szociális otthon működtetését, lakóinak ápolását a jótékonysági nőegylet végezte. 1944 áprilisában az otthonban 9 személyt láttak el.

154 A Siklósi Talmud Thora Egylet 1914-ben alakult azzal a céllal, hogy a 150 Város a Tenkes alján. i. m. 238. 151 Uo. 242. 152 Uo. 243. 153 Silberstein i. m. 33-37. 154 Magyarországi Zsidó Hitközségek, i. m. 605.