T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
ban feküdt. (Ma Tolna megyéhez tartozik). Sok adatában Várallyára utal vissza, vagyis erdei különböző fajú és nagyságú fákból állnak, rétjei többnyire szárazak. A szelvényen a falu neve alig olvasható az erdők és hegyek sötét ábrázolása miatt. 8. sz. Szász Császtától negyed óra, Győrétől 1, Tófűtől 1 3/4, Marócztól 1 3/4 óra távolságban feküdt. Volt egy temploma. A patak itt is meredek árokban halad, meglehetősen mély és eltérő a folyása - amint ezt Nagymányoknál leírta -, s melynek adatait itt ledettózta, s ezen a patakon híd nélkül nem lehet átkelni itt sem. Ennek is Várallyához hasonlóak a további adatai (4-7. sz.), a körbe fekvő magaslatok dominálnak. A térképszelvényen „Völgység Wasser" néven jelölték Szász falu szélesen folyó vizét. 9. sz. Vékény Szásztól 1, Marócztól 1 3/4 órányira volt, szilárd anyagú épülete nem volt, a patak ugyancsak mély árokban haladt, amint ezt már a fölötte levő településen, Váralján leírta. A szelvényen az előbbi településnél jelölt Völgység patak folyik át rajta, akárcsak a tőle nyugatra fekvő Kárász falun. 149 10. Kárász Vékénytől negyed, Köblintől 1 3/4, Szalatnaktól 11/4 órányira volt. Egy templom alkotta a szilárd épületet. Egyéb adatai a szomszédos, említett falvakéval egyeznek meg. 11. Egregy távolságát négy településtől tekinti át. Jánositól 2 1/4, Szalatnaktól másfél, Köblintől 2 és Kárásztól negyedórányi távolságban volt. A rovatok üresek, feltehetően a szomszédos településekkel azonosak az adatai. A térképszelvényen láthatóan a Kárásznál délnyugati irányt vevő Völgységi patak Egregy falu mellett is elhalad. 12. sz. Köblin, Köblény Szalatnaktól való távolsága fél, Mocsoládtól 11/4, Bikáitól másfél, Rácz Kozártól és Maróztól l-l óra. Az ezen a falun átfutó patak jelentéktelen. Egyébként adatai Várallyájéval egyeznek meg itt is. Ez a falu a térképszelvényen Kárász és Egregy falvaktól északra található. A leírásban említett patak két oldalán, észak-déli irányban helyezkednek el házai. 13. sz. Marócz Mocsoládtól és Bikáitól való távolságát egyaránt 2 1/4 órában jelölik meg, Rácz Kozártól 1 3/4, Sarasz (feltételezhetően Szárász elírása) pusztától 1/2 órányira volt. A térképszelvényen Szárász félóránál távolabbinak tűnik, de jónak látszanak ott az utak. A település előtt közvetlenül áll egy templom, ez az egyetlen feljegyzett szilárd anyagú épülete. A többi adat megegyezik Várallyáéval. Az adatok dettózása erre utal. A térképszelvény tanúsága szerint, út menti szalagtelkes település. A 14-21 soron következő feljegyzett település Tolna megyében van (Mucsfa, Német Vejke, Várasd, Apar, Izmény, Györe, Hant és Pfeifferbüchs). A 22-23-24- sz. alatt azonban ismét egy Baranya megyei falu adatait tárgyalja, a Magyar, Német és Rácz Hidasét. (A település nevét a térképszelvényen is ebben a formában jegyezték fel.) Hét településtől való távolságát is rögzítették, ami a jó összeköttetésre utal. Czikótól másfél, Bonyhádtól 11/4, a Drei Brucken kocsmától 1/4, Majostól és Nagy Mányoktól egyaránt 1 3/4, Csalától 2 és Kis Mányoktól fél óra távolságban van - jegyezték fel róla. A szilárd anyagú épületek rovatában egy templom, egy kocsma és egy jó állapotban levő megyeháza (Comitatshaus) szerepel, továbbá egy közepes szilárdságú váracska (Schlösset). Vize egy valamelyest mély árokban haladó malompatak, amely - híd hiányában - itt nem átjárható. Erdeje közepes méretű tölgyerdő, csak az útjain lehet benne közlekedni. Rétjei szárazak, csak a közepük táján, a partok mellett nedves itt a talaj. A Pécsváradon átvezető országút az erdőn át mocsaras, de többnyire jó. A Szekszárdra vivő út jó, a falusi utak a hegyen át vezetnek, és nagyon kényelmetlenek. Az utolsó rovatba bejegyezték, hogy Hidas szőlőhegyének felső részéről a legjobb a kilátás. 149 Ma Völgységi patak néven ismeretes. Sióagárdnál ömlik a Sióba. (Baranya megye térképe, 1960.)
