T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

ban fekvő Márfa és Gyiíd. Az előbbiben 28 ház állott és 180-an laktak. Gyűdön 114 ház állott és 555 fő lakott. Korabinszky munkájában Wiszlót magyar falunak említi Baranya megyében, amely 3/4 mérföldre feküdt Pécstől délre, s egy református templom volt benne. Kórós nevét hibásan Körösnek írva, csak annyit tudunk meg róla, hogy Baranya megye siklósi járásában feküdt. Márfa magyar falu volt Baranya megyében, 1 1/4 mérföldnyire Siklóstól észak-északnyugati irányban. Gyűd nevét Gyudnak írta, Baranya megyében feküdt, 1 mérföldnyire Siklóstól észak északkeleti irányban. Egy református templom állott benne. A Descriptio a következőkkel egészíti ki ezeket az adatokat: mind a négy falu a siklósi járásban feküdt, Gyűdön magyar és német lakosság volt, r. katolikus és református lakosokkal. Gyűd Siklós filiája volt, a reformátusoknak helyben volt parókiája. A másik három faluban református magyarok éltek, Kórós Rád filiája volt, Márfa pedig Viszlójé.

115 Ehhez a birtoktesthez tartozott még Ráad, 69 házzal és 429 lakossal, Terehegy 60 házzal és 417 lélekkel, de ide tartozik a nyugati részen fekvő Aderjás falu, 29 házzal és 175 lakossal, továbbá Harkány 66 házzal és 402 lakossal. Korabinszky ezekről a falvakról a következőket írta: Rád magyar falu Baranya megye siklósi járásában, Terehegy ugyancsak, de ebben feljegyeztek egy református templomot. Harkány Baranya megyében feküdt, fél mérföldre Siklóstól északnyugatra, református templommal, s végül Aderjás Baranya megyében 1 1/4 mérföldre volt Pécstől dél-délnyugati irányban. A Descriptióban a következőképpen írták le ezeknek a településeknek fontosabb demográfiai adatait: Rád és Terehegy református magyar falvak voltak, Rádnak filiája volt és Terehegynek parókiája helyben. Aderjás és Harkány is magyar falvak voltak, de mindkettőben éltek katolikusok és reformátusok is. Adorjás katolikusai Vajszlóhoz, reformátusai Sámodhoz tartoztak. Harkányban a reformátusoknak helyben volt parókiája, a katolikusok Siklóshoz tartoztak egyházszervezetileg.

116 Batthyány Fülöp birtokához tartozott még a térképszelvényen és a mérnöki leírásban Biski néven jelölt Piski, ahol 29 házat és 208 lakost jegyeztek fel a népszámlálók. S e birtoktesthez tartozott még a közelben fekvő Kémes, ahol 59 házat és 404 lakost jegyeztek fel 1785-ben. Korabinszky munkájában Piski és Pisko szerepel, mindkettő Baranya megyei falu a siklósi járásban, Kémes ugyancsak ott fekszik, Siklóstól negyed mérföldnyire, egy református templommal. A Descriptióban közöltek szerint mindkét falu magyar lakosságú volt, de r. katolikus és református lakosai voltak. A katolikus lakosok mindkét helyen Vajszló plébániájához, míg Piski reformátusai Kémeshez tartoztak. Ez utóbbi falunak református templomához öt község kapcsolódott (Piskin kívül Czun, Csepel, Szaporca és Tésenfa).

117 Ehhez a birtoktesthez tartozik még Csevely, Szerdahely és Kovácshida. Csepelyen 44 házat és 342 lakost tüntettek fel a népszámlálók, Szerdahelyen 48 ház állott és 257 lakos élt. Kovácshidán 44 ház állott és 258 lakos élt ekkor. Korabinszky munkájában Csepely magyar falu a siklósi járásban, s Kovácshidáról is csak annyit közöl, hogy a siklósi járásban fekszik. Szerdahely néven 13 falu volt akkor az ország területén és ebből Baranya megyében egy volt a siklósi járásban. Magyar falu volt, református templommal. A Descriptióban mindhárom falut a siklósi járásban, magyar lakta faluként jegyezték fel. Csepelen katolikusok és reformátusok is laktak (az előbbiek Vajszlóhoz, az utóbbiak Kémeshez tartoztak egyházilag). Kovácshidán és Szerdahelyen csak reformátusok éltek, s Kovácshida Szerdahely filiája volt.

118 115 Korabinszky i. m. 839, 328, 398, 221. o. - T. Popp i. m. 28-30. o. 116 Korabinszky i. m. 590, 760, 225, 4. o. - T. Papp i. m. 28-30. o. 117 Korabinszky i. m. 539, 296. o. - T. Papp i. m. 28-29. o.