Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

III. Német nemzetiségi mozgalom

szállt területeken mindenütt jobb dolga van a magyar kisebbségeknek, mint Magyarországon a németajkú lakosságnak és mégis a magyarok „kiabálnak", pedig ők a legnagyobb elnyomók. Dr. Hornung György továbbra is kapja Németországból a különböző folyóiratokat. 1937. március hó 11-én megkapta a Berlinben megjelenő „Bücherwurm" c. könyvnek 1936. évi november és december havi számait, a „Deutsche Arbeit" 1937. évi III. számát és a „Deutsche Rumschau" 1937. évi III. számát. Pécs, 1937. évi március Török Lajos s.k. m. kir. rendőrfőtanácsos, a kapitányság vezetője. BML. Bvm. főisp. biz. 49/1937. 102. Hegyháti járás főszolgabírája 3286/1937. Tárgy: A Magyarországi Német Népművelési Egyesület helyi csoportjainak gyűlései. Méltóságos Alispán Úr! Pécs. Tudomásomra jutott, hogy az Egyesület budapesti vezetősége az Egyesület egyházaskozári helyi csoportját f. hó 1.-én este, annak bikali helyi csoportját f. hó 2.-án délután szalatnaki helyi csoportját f. hó 2.-án este Faul Farkas és Beimel Vilmos, központi kiküldöttek közreműködésével megtartandó kultúrelőadásra hívta össze. Hozzám a gyülekezésről bejelentés nem érkezett. Valószínű, hogy a bejelentés elmaradása csak valamely zavar következménye lehet, úgy intézkedtem, hogy a kiküldöttek az előadásokat tartsák meg és a vezetőség bejelentését utólag terjessze be. Ugyanis az Egyesület köztudomás szerint éppen ezen a vidéken egyáltalában nem népszerű, így nem láttam célirányosnak helyzetüket azzal is nehezíteni, hogy a bejelentés elmaradása miatt a gyűlések megtartását megakadályozzam. Egyházaskozáron és Szalatnakon mintegy 120 főnyi hallgatóság jött össze, Bikaion azonban tüntető részvétlenség fogadta a kiküldötteket és mintegy másfél órán át kellett házról-házra járva némi hallgatóságot toborozniuk. Előadásaik tartalma mind a három helyen nagyjában azonos volt. Beimel Vilmos az Egyesület hármas célját (az anyanyelv fenntartása, a vallásosság ápolása és hűség a hazához) fejtegette. Nevezett beszédeinek kétértelmű szövegezése erősen hasonlít az Egyesület által a megalakulás első idejében követett politikához. Nem mond semmi olyant, ami kifogásolható volna, viszont szavai értelmezésében a fantáziának igen tág tere nyílik. Az anyanyelv megtartásának szükségességét már nem kulturális szempontokkal indokolja, a hazához való hűség méltatása során pedig egyáltalában nem említi a „Magyar Hazát" úgy, hogy -- aki akarja - egész nyugodtan magyarázhatja szavait a német hazához való ragaszkodás propagálása gyanánt is különösen, ha a német anyanyelv fenntartásának fanatikus propagálása és a megnevezetlen hazához való hűség között némi összefüggést keres. Faul Farkas János főként az új iskolatípus előnyeit méltatta, szeretetre vallásosságra buzdította a hallgatóságot és annak szükségességét hangoztatta, hogy a pártpolitikát az Egyesületből zárják ki. Nevezett még tartja az újabb irányi, hangoztatja a magyar nyelv elsajátításának a szük-