Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Kísérlet Baranya megye felszabadítására 1849 júniusában - a túronyi és a pécsi vértanúk
Hermann Róbert Kísérlet Baranya megye felszabadítására 1849 júniusában - a túronyi és a pécsi vértanúk1 Az 1849. tavaszi hadjárat után az ország nagy része felszabadult ugyan a cs. kir. csapatok megszállása alól, kisebb területek azonban továbbra is az ő ellenőrzésük alatt álltak. Ilyenek voltak a nyugati határszél megyéi, s részben ilyen volt a dél-dunántúli Baranya megye is. Josip Jellacic báró, táborszernagy hadteste 1849 áprilisában a Duna jobb partján dél felé vonult, majd nagyobb része Eszéknél átkelt a Dráván, s a Szerém- ségen keresztül a Bácska felé vette útját. Az eszéki átkelő, valamint a szlavóniai területek biztosítására Josef Neustaedter vezérőrnagy vezetésével egy hét zászlóaljból, két század lovasból, valamint 13 lövegből álló dandárt hagyott hátra Eszéknél. Ennek a dandárnak a legészakibb támaszpontja Pécs városa volt, ahol kilenc század gyalogság és egy század báni huszár, valamint 6 löveg állomásozott; a Pécs és Eszék közötti összeköttetés biztosítására pedig három határőr század és három, sem lőszerrel, sem kiszolgáló személyzettel, sem elegendő igáslóval nem rendelkező löveg Siklóson szállásolt be.2 A baranyai cs. kir. erőket komoly veszély nemigen fenyegette, ugyanis a magyar hadvezetés nem rendelkezett annyi erővel, hogy a dél-dunántúli megyék biztosítására és visszafoglalására is csapatokat küldhetett volna. Noszlopy Gáspár népfelkelőkből, nemzetőrökből s általa szervezett honvédekből álló csapatai ugyan felszabadították Somogy megyét, és július elejéig a muraközi járás kivételével Zala megyében sem állomásoztak cs. kir. csapatok; Baranyában azonban nagyjából Pécs és Mohács vonaláig terjedt ki a fennhatóságuk.3 1849. június elején Majthényi József báró, Baranya megye magyar kormánybiztosa, valamint Noszlopy Gáspár közös, noha nem kellőképpen egyeztetett akciót indítottak a megye visszaszerzésére.4 Majthényi még valamikor május végén Bajáról 1 2011 októberében Pécsett állították ki az Aradi Ereklyemúzeum egykori gyűjteményére épülő, az aradi vértanúk tárgyi emlékeit bemutató kiállítást. Ődor Imre barátom az ehhez kapcsolódóan szervezett konferencián beszélt az 1849. június 10-i túronyi eseményekről. A konferencia anyagából nem lett kötet, s ezért is gondoltam úgy, hogy Imre barátom emléke előtt az általa felvetett témát feldolgozó tanulmánnyal tisztelgek. 2 A félütegre lásd: Neustaedter - Déli cs. kir. hadsereg főpkság, Eszék, 1849. jún. 8. No. 86/op. Kriegarchiv, Wien (továbbiakban KA) Alte Feldakten (továbbiakban AFA) Karton 1939. Südarmee unter Jellachich (továbbiakban SAJ) 1849-6-195a. 3 Itt jegyzem meg, hogy a szabadságharc történetét bemutató térképek többsége Baranyát 1849. májusjúniusában felszabadított területként tünteti fel - mint ebből is kitűnik, tévesen. 4 Érdekes módon minderről semmit sem ír Noszlopy öccse, Antal az emlékirataiban. Noszlopy 1999, 137-295. 226
