Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt „sváb” kérdéssel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1947 között
Wencz Balázs A Magyar Kommunista Párt „sváb” kérdéssel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1947 között 1945 után a térség társadalmainak többségi közhangulata a nemzetiszocializmus mellett a kisebbségeket - elsősorban a németeket - tette felelőssé a második világháború kirobbantásáért.1 A térségben élő német lakosság kötelező erejű kitelepítését Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról a potsdami konferencia írta elő. Az 1945. május 10-én az 1710/1945. M. E. sz. rendelettel létrehozott Népgondozó Hivatal adatai szerint hozzávetőlegesen 185 ezer németet telepítettek ki Magyarországról, sokan pedig önként távoztak, vagy a szovjetek hurcolták el őket. A vármegye tekintetében az önként távozók közé tartoztak többek között a szomori németek is, akiknek egy része 1944 végétől több hullámban hagyta el a szülőföldjét. 1944 őszén ugyanis a helyi Volksbund vezetősége felszólította a tagjait, hogy a rendelkezésre álló vonatokon vagy szekereken költözzenek ki Németországba. Ekkor 16 család összesen 65 tagja távozott. Őket követte a szovjet hadsereg közeledésének hírére 1944. december 10-én 70 nő és 30 gyermek, akik a herceghalmi vasútállomáson szálltak fel arra a vonatra, amely rövidesen elhagyta az országot. December 11-én további 15 férfi 9 lovas kocsi igénybevételével, Tarján és Kocs érintésével Kisbéren szállt fel az országot a háta mögött hagyó vonatszerelvényre.2 A szovjetek általi elhurcolást, az úgynevezett „málenkij robot”-ot az 1944. december 22-én kelt 0060. sz. parancs rendelte el. 3 Mivel Komárom-Esztergom vármegye területén 1944 decemberétől 1945 márciusának végéig állandó harcok dúltak, ráadásul az egyes települések többszöri alkalommal is gazdát cseréltek, az itt végbement népmozgásokról csak szórványos adataink vannak. Láng Beáta szerint Dorogról 1945. január 10-én mintegy 900 személyt hurcoltak el a szovjetek, akik közül sokan már útközben meghaltak, elsősorban az időjárás, a járványok és a megfelelő élelmezés hiánya miatt. Az 1948-ban visszatért túlélők sok esetben családjuknak és rokonságuknak már csak a hült helyét találták, mert időközben végrehajtották a kitelepítéseket.4 A Dorogtól alig 15 km-re fekvő Máriahalomról 50-60 férfit hurcoltak el, akiknek har1 L. Balogh 2010, 199. 2 Tóth 2008, 94. 3 L. Balogh 2010, 202. 4 Láng 1997, 15-16. 494
