Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)

TANULMÁNYOK - Kiss Zoltán: Horváth Kázmér irathagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában

Kiss Zoltán: Horváth Kázmér irathagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában

[...] A kommün bukása után a szerbek köpönyeget fordítottak és dédelgetni kezdték a szocialistákat,”)14

Horváth Kázmér 1925 januárjában állt fel a Pécsi Est felelős szerkesztői székéből,15 hogy 1925 áprilisától megkezdődjön köztisztviselői pályája, melynek első állomása Mohács volt.

Mohács történelmének egyik legelhivatottabb és legalaposabb kutatója volt Horváth Kázmér, ugyanakkor a város kulturális életének fontos szereplője az 1920-1930- as években. 1925. április 18-án aljegyzőként lépett a város szolgálatába, 1940 novemberében a polgármester helyettesének posztjáról távozott Szamosújvárra. Mohács városiasodása, a mai városkép kialakítása nem kis részben az ő érdeme is. Egyesületek alapításában, működtetésében vett részt, általában a legnehezebb, titkári, jegyzői feladatot vállalva ezekben. Pénzt kezelt, szervezte mindennapi életüket: a múzeum és a könyvtár gyarapításán dolgozott, előadókat hívott meg és ő maga is tartott szabadlíceumi előadásokat, a mohácsi vitézek járási hadnagya volt, a Credo (katolikus férfi egyesület) és a MANSZ (Magyar Nemzeti Szövetség) helyi csoportjait vezette, választmányukban tevékenykedett. Emlékművek, szobrok, emlékünnepségek és leginkább az első világháború mohácsi kultusza fűződik a nevéhez. A Hősök Ligete16 és a Hősök emlékműve17 a Nagy Háborúban elesett mohácsiaknak állít emléket. Az Országos Frontharcos Szövetség mohácsi csoportjának ugyancsak Horváth Kázmér volt az elnöke.18 Közéleti aktivitása a helyi lapok hasábjain követhető nyomon, melyekbe ő maga is írt - elsősorban történeti érdekességeket tartalmazó - cikkeket. Egy város sosem csak utak, épületek, lakosok egyszerű halmaza. Minden út, minden épület, minden család a maga történetével és abból adódó bonyolult viszonyaival jelenti a várost, Horváth Kázmér pedig ezekre a viszonyokra, történetekre figyelt éberen, ezeket igyekezett a mohácsiak emlékezetében hűen megőrizni. Az első és a második mohácsi csata, a város benépesülése a török után, a Mohácsra jellemző gazdálkodási formák, népszokások - egy nagy városmonográfiához gyűjtve az adatokat, Mohács városiasodásán dolgozott. „Aki csak úr akar lenni egy város tisztviselői székében, nem pedig a város első szolgája, az nem lehet jó városi tisztviselő.”19 Neve annyira egybeforrt

M Pécs szervezett munkássága a szerb megszállás alatt. Mi történt Pécsett a megszállás alatt? Népszava, 1921. augusztus 25. 2-3.

15 „Búcsúzóul” című cikkében így emlékezik: „Mikor 1919-ben egy derűs márciusi napon az első sorokat a Pécsi Est részére megírtam, egész Magyarország és Pécs forradalmi lázban égett. Pécs uccáin a szerb hatalom bocskorosai jártak és lovas járőrök tapostak bele a sétáló emberekbe. Innen-onnan 6 éve lesz annak, mikor a nyugalmat ígérő városházi állás helyett elfoglaltam a lap segédszerkesztői, majd május L- én a lap felelős szerkesztői állását.” Pécsi Est, 1925. január 31. 1.

16 Fényes ünnepségek keretében ülik meg május 31-én a hősök napját. Felavatják a hősök ligetét. Mohácsi Hírlap, 1931. május 31. 2-3.

17 1935. augusztus 29-én avatták Visy Zoltán művét. - Mohács fogadott ünnepe díszes keretek között zajlott le. Dunavidék, 1935. szeptember 2. 1-2.

is Megalakult az Országos Frontharcos Szövetség mohácsi csoportja. Mohácsi Hírlap, 1932. szeptember 4. 5.

is Dr. V. Horváth Kázmér: Mohács karácsonya. Dunavidék, 1936. december 27. 3.

282