Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Dobos Gyula: Egy politikai karrier története. Perczel Béla I. (1819-1888)
Dobos Gyula Egy politikai karrier története Perczel Béla I. (1819-1888) A nemesi családok évszázadokon át meghatározó szerepet játszottak hazánk történelmének alakulásában. Jó néhány família a középkorig vezeti vissza genealógiáját. Sokan külföldről érkeztek, szerepet vállalva történelmünk sorsfordulóiban és lettek magyar nemessé, adtak hazánknak jelentős személyiségeket. Ilyen a Perczel (Pertzl) család, akiknek ősei a török elleni várháborúk időszakában kerültek Magyarországra. Perczl János (Hans Pertz) II. Rudolf császártól német birodalmi, majd Perczel Tamás, Veszprém város bírája I. Lipót királytól magyar nemesi címet és címert nyert.1 A számos ágra szakadó família veszprémi, eszéki, budai, csallóközi ágának történetéről csak hiányos adataink, forrásaink vannak. A Tolna megye múltjának közel három évszázadához kapcsolódó bonyhádi Perczelek tevékenységéhez már sokkal gazdagabb forrásanyag található a Tolna megyei levéltárban. A bonyhádi Perczel família alapító ősének az 1726-ban Veszprémből Tolnába költöző Perczel József tekinthető. A mai szóhasználattal a vármegyében revizorként alkalmazott fiatalemberből hamarosan vármegyei jegyző, majd főjegyző lett. 37 évesen a vármegye első számú tisztviselőjévé választotta a megye nemessége. Sikeres pályáját jelzi, hogy 17 évig töltötte be az alispáni tisztet. 1743-ban megvásárolta a bonyhádi uradalom felét, Mária Teréziától erre donatiós levelet szerzett, amely egyszerre jelentette a birtokaiban történő megerősítést és a bonyhádi előnév használatának jogát maga és utódai számára. József Tolna megyéhez kötődését azzal is jelezte, hogy élete végéig kizárólag Bonyhády József néven szerepelt.2 A kor demográfiai adatai szerint gyakori esetnek számított a tizet meghaladó gyermekáldás. Perczel Józsefnek 8 fia és ugyanennyi lánya volt. Unokája, Sándor még ennél is népesebb családdal, 19 gyermekkel büszkélkedhetett.3 Mivel a jelentős létszámú utódoknak egyre kevesebb, gyakran oly kevés örökség jutott, amennyi a család nemesi rangjához illő megélhetéshez elégtelennek bizonyult, valami más megoldást kellett keresni. A Perczelek is a középnemesi családok számára járható, a 18-19. században általános gyakorlatnak számító lehetőségekkel 1 Dobos 2001, 11. Az 1582-ben, 1593-ban és 1697-ben szerzett oklevelek eredetije megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára Perczel család irataiban. 2 Dobos 2001, 15-20. (donatios levél = birtokadományozó okirat) Az 1745-ben kiadott diploma a korábban megvásárolt nemesi birtokban való megerősítését jelenti. 3 Perczel Sándor (1778-1861) a franciák elleni csatákban 17 sebesülést követően huszárhadnagyként szerelt le. 125
