Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
686 A SZABADSÁGHAROZTÓL minisztérium útján haza kérte, melyet Siklós vidékére telepítettek. A nemzetőrség ama részét, mely Molnár őrnagy parancsnoksága alatt Dárdán tanyázott, utasították, hogy a nárdi és orisánczai átjárásokat tartsa figyelemmel. A vármegye részéről újonan kiállítandó 1564 nemzetőrből csak 800 jött össze. Intézkedés történt a hiányzók összeállítására és begyakorlására. Általán lázas tevékenységet fejtettek ki e téren. A szeptember 18-án tartott bizottsági ülésen ismét Batthyány Kázmér főispán elnökölt s ezúttal utoljára. A nemzetőrségügy lázas tevékenysége tovább is folyt. A Bácsmegyében lévő nemzetőrök ugyan még nem jöttek vissza, de szolgálati idejük letelt, miért is a vármegye fegyveres erejét főleg a nemzetőrökbe helyezte, mivel a miniszterelnök szeptember 13-án a tömeges fölkelést, szeptember 14-én pedig a rögtöni toborzást rendelte el. — Ugyané bizottsági ülésen a vármegye német ajkú lakói részére, u. m. Lapáncsa, Nyárád, Ráczpetre, Hásságy, Bozsok, Mágocs, Gödre, Himes- háza, Nádasd és vidékei részére az „Ofner Pester Zeitung“ számait rendelte meg a polgártársak fölvilágosítására. Erre annyival inkább szükség volt, mert a „Fünfkirchner Zeitung“ akkori számai szerént, Baranyában a reakczió kezdett tért hódítani és sokan ismét az úrbér és tized mellett nyilatkoztak. Egy gyalázatos párt, úgymond, az előbbi uralmat akarja kierőszakolni és egész községeket lázit föl, hogy sok a teher és ez a szabadság következménye és hogy többen a Dráva mellékéről átmentek Jel- lasichhoz. Nevezett lap főleg a kálvinista papokat látszott okolni, mely a lakosságot hydra gyanánt környezi. E hírnek oka abban rejlik, hogy már május 28-án Csepel községben és Sándorhidjánál népgyiilések tartattak hatósági engedélylyel ugyan, de, melyre a hatóság egyéb teendői miatt, meg nem jelent. E gyűlésen Munkácsy Albert szaporczai ev. ref. lelkész a regálék megszüntetését magyarázván az egybegyült népnek, ezzel, mint nem való dologgal, a tulajdon szentsége ellen irányzott vétkes izgatást követett el. E miatt ügye a vármegyei bizottság elé került, mely az akkori viszonyok tekintetbe vételével Munkácsyt azért nem Ítélte el a következő bizottsági ülésen, mert az izgatás hatását nem látta igazolva.') Hogy pedig ezen hatás mégis megvolt, mutatja a „Fünfkirchner Zeitung“ közleménye. Egyébként Kossá Károly a Kossuth hírlapja október 14-én kelt számában erősen ezáfolja a kálvinista papokra mondott dolgokat. A kálvinista papok mindig hazafiak voltak s ha csak egy is volna köztük, szálljon rá a büntetések legnagyobbika, a haza megvetése. Pécs és Baranya ez időben izgalmas napokat ért. Szeptember 21-én ültették ki az ágyukat Eszék vársáu- czaira, a vár védelmezésére ; ugyané napról Írják Pécsről, hogy itt naponta vonul át katonaság Olaszozszágba, Al-Dunára, Pestre. Pécs város ez időben maga 1200 önkéntest állított ki, kik fegyvergyakorlat alatt voltak.2) Jellasicli hadai is erősen készültek Magyarországra törni. Majtliényi József báró alispán már szeptember 3-án jelentette a vármegyének, hogy Jellasicli hadait Miholjáczon, Valpón és Eszéken állította föl. Ez volt oka ') Kj. 1848. 1318. — 2) Kossuth hírlapja 1848.
