Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Közművelődési rész

412

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

Szekcsőre plébánosnak, hol 1886. január 18-án meghalt. Munkái : „Május

4-ike, 1848.“ — „Dalhangok.“ — „Örömhang.“ — „Falusi élet.“ — Népies elbeszélések gyűjteménye. — „Betulie hölgye.“ — Hősköltemény. — „Temetési gyászénekek.“ — „Szent László.“ — „Berta királyné.“ — Történeti regény. — „Garay Alajos összes szépirodalmi művei.“ Tiz kötet. — „Életrajzok.“ — „Hazafias egyházi szónoklatok.“ — „A pécsi székesegyház érdekében.“ — „Zsidó-bevándorlás.“ Irt e kívül színműveket is, a melyek kéziratban maradtak meg. „Makár János, vagy Pécs visszafoglalása“ czimü történeti drámája színre került a pécsi színpadon.

Troli Ferencz, pápai főpap, apát-kanonok, püspöki helynök, a vaskorona- és a szent-sir rend lovagja, született 1818. deczember 22-én Hajóson, Pestmegyében. Egy szent Istvánnapi beszéde jelent meg 1866-ban Pécsett. Igen szép ódákat és alkalmi költeményeket irt. Klaszikai tökéletességgel bírja a latin nyelvet.

Babócsay Pál bodonyi esperes-plébános, született 1818. nov. 7-én Nagy-Károlyban, Szatmármegyében. Hires egyházi szónok. Művei : „Egyházi beszédek az év minden vasárnapjára.“ Pest, 1857. — „Egyházi beszédek az év minden ünnepére.“ Pest, 1868.

Mátyás Flórián, a jelenben is Pécsett élő jeles tudós, a magyar tudományos akadémia levelező tagja, született 1818-ban, Erdélyben, Det- rehem nevű községben. Tanulmányait Eszéken, Pécsett, Páduában és Zárában végezte. 1840-ben Pécsett telepedett le s azóta állandóan itt is lakik. 1848-ig ügyvédeskedett. 1859-ben gimnáziumi tanár lett s 1861-ben a megyénél, mint első aljegyző nyert alkalmaztatást. Még az évben leköszönt állásáról s az időtől fogva csupán a tudománynak él. 1857-ben jelent meg első, önnálló irodalmi műve, a „Magyar-ária nyelvhasonlatok“ czímű rendkívül becses nyelvészeti munka, melylyel a tudós világ nagy elismerését vívta ki. A rákövetkező évben beválasztották a magyar tudományos akadémia nyelvészeti osztályába levelező tagul. Vele egy időben választották be Jókai Mórt és Szilágyi Sándort. Ugyanaz évben jelent meg „Keleti adomák“ czímű könyve, 1868-ban pedig „Hildegund“-ja. 1881-ben „Magyar nyelvtörténeti szótár“ czím alatt füzetes vállalatot indított; nem lévén azonban a mű kiadására megfelelő anyagi ereje, csak 3 füzet jelent meg e munkából. Mátyás a nyelvészet mellett különös kedvet és hajlamot érzett a történelem iránt is. Kutatásainak és szorgalmas munkássságának meg volt az eredménye ; történeti értekezéseivel magára vonta a tudósok figyelmét s mint jeles történészt kezdték megismerni. Akadémiai értekezletei közül fölemlítjük „Gizella királyné védelme“ s „III. Béla névtelen jegyzője“ czímű munkáit. 1882-ben jelent meg Pécsett nagyszabású, 4 kötetes történeti műve, a „Historiae Hungarici fontes domestici,“ melylyel a külföld előtt is föltünést keltett. A nagy és jeles történeti munkát a világhírű lipcsei Brockhaus-könyvkereskedő czég vette bizományba. E művének megjelenése után 1883-ban a magyar tudományos akadémia történelmi osztályába vették föl. 1892-ben és 93-ban egymást érték kiadott könyvei. A „Földi élet és áhitat csudái a termé-