Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya népei
108 BARANYA NÉPEI. dögvósz miatt. Csak 1741-ben kezdődött megint a németek szórványos bevándorlása, mely aztán körülbelül a hét éves háborúig szakadatlanul tartott. 1745-től kezdve a felső-rajnai és frank-kerületekben nagyban toborozták a telepeseket. A hesseni fejedelemségben lévő Fulda nevű apátság környékéről is igen sok német család vándorolt Baranyába. Elszász- és Lotharingiából százával jöttek be a frank-családok. Mária Terézia és József császár idejében még mindig szakadatlanul tartott a betelepítés műve. A népet összedobolták a falvakban s fölolvasva előtte a császári ígéreteket, kivándorlásra hívták föl, a mire természetesen valóságos nép- vándorlás indult meg. A szegény németek otthon pénzzé tették csekély vagyonukat s fölszedelőzve, marháikkal, czókmókjukkal hozzánk jöttek s itt uj otthont alapítottak. A földes urak is kapva-kaptak a német és frank jövevényeken. Földeket adtak nekik bérbe, erdőket kiirtásra s igy nyertek hasznos munkaerőt, a jövevények pedig lassanként vagyonosod- tak és terjeszkedtek. Baranyában az első német telepek közül való : Véménd, melynek német lakói Schleswig-Holsteinból jöttek. Püspök-Lak, Feked, Ilimes- háza, Szűr, Püspök-Márok, melynek lakói a hessen-nassaui nagy-herczeg- ségből vándoroltak be. A bajorországi, würtenbergi és badeni kivándorlók : Gödre, Jenő, Pálé, Battyán, Jánosi, Szopok, Csikós-Töttős és Kapos-Szekcső községekben telepedtek le. A hidasdiak, köhlényiek, szalatnakiak egy része, a német-székiek, baráturiak és szent-györgyielc Elszász-Lotharingiából valók. Az árpádi németek Schwartzwaldból származtak. Orfű, Tekeres, Okorvölgy és Szent-Katalin lakói Porosz-Sziléziából és Elszász-Lotharingiából eredtek. A többi német községek is így keletkeztek. De nagyon sok községet később birtokvásárlás utján foglaltak el a németek. A megyében több rácz-község volt, melyek közül Rácz-Kozár, Rácz-Mecske, Rácz-Petre ma is a „ráczJ előnevet viseli ; mindezekből a dologtalan, renyhe szláv-népet, mely tönkre ment, a németek tolták ki s helyeiket a szorgalmas, munkás és takarékos német nép foglalta el. Később egyik községből a másikka telepedtek át s igy ma már a vármegye minden részében vannak német községek, kivéve a nagy Ormányságot, mely a magyarok bejövetelétől máig tisztán megtartotta ősi jellegét.
